Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890
io már a kezdő nyelvtanításban alkalmazni. Mager eljárása, melyben sok etymologiai, jelentéstani stb. elemet kénytelen felvenni, épen nagyon komplikálttá válik és túlsókat kíván a tanuló felfogó képességétől. Hibáztatták Mager módszerében azt is (Buthardt id. 284. 1.), hogy Jacotot legtermékenyebb gondolatát, az összefüggő olvasmányból kiindulást s evvel a tanítás egy középpontjának felállítását ismét elvetette s az egyes mondatból indul ki. Mager nézetei, bár az ő korában feltűnést keltettek és hatással is voltak, nemsokára ismét feledésbe merültek. A Herbart-féle pedagógia talaja azonban továbbra is termékenynek bizonyult; ezen alapulva a hetvenes években új mozgalom indult meg az idegen nyelvek tanítása terén. Perthes Hermannak a latin nyelvtanításra vonatkozó iratai (Zur Reform des lat, Unterrichts auf Gymnasien und Realschulen 1873—76, 5 füzet) voltak e mozgalom kiinduló pontjai. Perthes ezekben főleg az olvasmány fontosságát hangsúlyozta; elvül állította fel, hogy az olvasmány alapján szerzett ismeretet változatos csoportosításban mindig újra a tanuló elé kell vezetnünk; kimutatta az induktiv eljárás előnyeit s ráutalt, hogy az idegen nyelvek tanításában fel kell használni az öntudatlan elsajátításban rejlő szellemi erőt is. Elvei alkalmazását azután a gyakorlatban, tankönyvekben is megmutatta. Perthes után egész nagy irodalma indult meg úgy a classikus, mint a modern nyelvek tanítására vonatkozó elméletnek. Ez irodalomból kiemeljük Günther (Der Lateinunterricht im Seminar, Jahrb. d. Ver. f. wiss. Pädagogik 1881) , Lattmann, Victor (Der Sprachunterricht muss umkehren 1882) , Kühn (Zur Methodik des franz. Unterrichts: wiesbadeni progr. 1882; Der franz. Anfangsunterricht 1887), Münch (Zur Förderung des franz. Unterrichts 1883), Franke (Die praktische Sprach- erlernung 1884) iratait; számos idevágó, Perthes reformeszméit tovább fejtő czikk jelent meg a Frick és Meier-féle Lehrproben und Lehrgänge, a Jahrb. für miss. Pädagogik, a Zeitsehr. für das Gymnasialwesen ez. és egyéb piedagogiai folyóiratokban. A legújabb irodalomról tájékozást nyújtanak Löschhorn referáló czikkei a Rethwisch-íéle Jahresberichte über das höhere Schulwesen eddig megjelent köteteiben (I—IV. 1887—1890). E külföldi reformtörekvések nálunk sem ismeretlenek,* sőt Voll' * V. ö. Balassa József ismertetéseit Tanéreyyesül. Közi. XXII. 585. és XXV. 407.
