Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889

5 descriptio .......maximam certe partem fluxisse viditur ex itinerariis m ercatorum, quos ab Ionise urbibus ad interioris Asise tractus ad Babylonem usque et Susa certa quadam via proficisci solitos Noster consuluit...» Hogy ezen utat különben is maga nem mérte meg, azt kitűnik saját szavaiból: El Se opvtu)? asaétprjeai -q SSo? íj ßaaiXvj'i'Yj inik, — ez csak azt teszi, hogy az út megméretett, t. i. parasangok szerint, de semmiesetre nem jelentheti azt, hogy Herodotos maga mérte meg ; ha ezt akarta volna kitenni, akkor mindenesetre azt írta volna: [rejiiéTpYjxaí jiot, a mi azonban korántsem azt jelentené, hogy az utat bejárta. Még egy körülményt kell e dologban Herodotos szavaiból idéz­nünk. Szerinte négy hajózható folyó található Armeniában; az első a Tigris, a negyedik a Gyndes, a második és harmadiknak neve azonos, pedig a két folyó nem azonos. Az kétséget nem szenved, hogy eme két folyó nem lehet más, mint a nagyobb és kisebb Zaba- tos,* de nem értjük azt a különös módot, a mely szerint Herodotos a két folyót megemlíti: akként t. i., hogy nem nevezi meg. Többen ugyan azt állították, hogy a Zárató? szó kimaradt a másolók hibá­jából a mostani szövegből és hogy az ebben lévő u>otó? helyett azt kellene olvasni. Meglehet, hogy ez helyes, de mindenesetre nem bizonyos; sőt mint Báhr megjegyzi, a második <Í)dtó<; a szövegben az elsőre vonatkozik, s így ez a szövegből semmiesetre sem marad­hatna ki, és e szerint még bajosabb feltenni, hogy épen a ZaßaTO?-t hagyták ki a másolók. De ha ezt mégis megengedjük, azért van a folyókra nézve azon igen fontos megjegyzésünk, hogy Herod, ezeket Armeniában keresi, holott Assyriában voltak, ép úgy mint a negyedik folyó, a melyet Gyndesnek nevez, és mely szerinte Matienéhen van. E tévedés mindenesetre nem a mellett tanúskodik, hogy Herodotos az útnak azon részét, a melyen a folyók iránt tudakozódhatott, meg­tette, hanem inkább azt mutatja, hogy oly embertől vette tudósí­tását, a ki nem törődött az olyan haszontalan dologgal, a minő két assyriai folyónak a neve. A királyi úttal, úgy látszik, összefügg a királyi posták intéz­ménye, az angareion. Ezt Herodotos akként írja le, hogy bizonyos távolságban egymástól lovak és lovasok vannak felállítva; a távol­* 1. Bähr és Bawl, e fej.-hez.

Next

/
Thumbnails
Contents