Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889
4 A hézag úgy látszik Matiene és Kissia között, vagy Matienében magában van. Az a négy stathmos, mely a mostani szöveg szerint Matinében, illetőleg Armenia határától Kissia határáig van, nagyon is kevés, a parasangok száma pedig még nincs is említve. Tekintetbe veendő azon körülmény is, hogy Matiene nem is határos Kis- siával, hanem hogy a kettő között még Mediát is kellett volna említeni, annál is inkább, mivel ennek fővárosát Agbatanát ismeri Herodotos. Jogosnak látszik tehát azon feltevés, hogy az író szavait e helyen rosszul másolták le és hogy ebből keletkezett a hézag. Ámde ezt máskép is lehet magyarázni. Nem szükséges a szöveg e helyén oly hézagot keresni, melyet a másolók hanyagsága okozott ; megtörténhetett az is, hogy Herodotos maga, nem rendelkezvén az út egyes részeire vonatkozó számbeli összes adatokkal, hanem csak egész összeggel, kénytelen volt, talán későbbi pótlás reményében, azt a hézagot meghagyni. A szöveg maga, úgy a mint most van, nem szakadozott és így nem is látszanék rajta ama hiba, ha Herod, külön nem írta volna meg az egész út hosszát és az összes állomások számát. Ezenkívül tökéletesen egybehangzik a mostani szöveg azzal, a mit ugyanazon könyv 49. fejezetében olvasunk. Aristagoras t. i. előadja Kleomenesnek, hogy Armenia után következik Matiene és ezután Kissia, tehát épen úgy adja elő, a mint azt Herodotos későbben leírja, ugyanaz az a hiba, vagy jobban mondva ugyan az a hézag mutatkozik Aristagoras szavaiban. Itt azonban semmi nyoma sincs annak, hogy valamit elhagytak a másolók, a midőn Matienét Kissiával teszik határossá. Ha itt nincsen hézag, akkor az 52. fejezetben sincsen, vagy ha e fejezetben van, akkor a 49-dikben is azt kell feltételezni, a mire ugyan okunk nincsen. A hiba ennélfogva csakis Herodotostól eredhet, magyarázata pedig az, a mint már feljebb említettem, hogy a királyi útra nézve nem rendelkezett az összes adatokkal. Ebből pedig világosan kitűnik, hogy azt a királyi utat Herodotos maga nem járta be, különben az ő úti jegyzetei bizonyosan pontosabbak lettek volna. De nincs is amaz 52. és 53. fejezetben legkisebb nyoma sem annak, hogy ezen út leírása autopsián alapul; oly száraz, oly egyszerű az, mint akár a Tabula Peutingeriana vagy valamelyik Itinerarium, sőt az utóbbiak közül akármelyik pontosságra jóval többet ér Herodotos feljegyzéseinél, vagy helyesebben lehet azokból oly útleírást készíteni, mely a Herodotosét jóval felülmúlja. Helyes ennélfogva Báhrnek erre vonatkozó jegyzete : «itineris
