Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889
; elült és hogy idegen emberekkel érintkezett. Ez az ok nézetem szerint, nem lehet más mint igazságszeretete és lelkiismeretessége, és ez mindenesetre becsületére válik. A hol van reá alkalom, ott kellőképen kiemeli azt, hogy ő világlátott ember, de az igazság rovására sohasem teszi. íroXXwv S’avüpoiTrojv l'Ss aatsa xai vóov Ip/w, — ezt el lehet róla mondani, de oly ravasz még sem akart lenni, hogy az általa meg nem látogatott helyekről azt állítsa, hogy ismeri azokat, vagy azt, hogy oly emberekkel beszélt, a kikkel tényleg nem érintkezett. Különben nem is azért állítják magyarázói, hogy ő eme keleti utat megtette, mivel maga is azt említi, hanem emez utazást kimagyarázzák azon leírásokból, melyeket müvében a nevezett városokról és a királyi útról közöl, tehát többet akarnak felőle tudni, mint. ő maga. Ez oknál fogva talán nem végezünk felesleges munkát, ha rendre megvizsgáljuk azon adatokat, melyek az író állítólagos keleti útjára vonatkoznak. Fel szabad ugyan tennünk, hogy ezen adatok olyan természetűek, hogy belőlük okvetlenül a keleti utat ki lehet magyarázni, még azon esetre is, ha Herodotos nem mondja is, hogy ő ezen utat megtette; de valószínűbbnek látszik, hogy ily következtetést nem vonhatunk sem az egyes adatokból, sem azoknak összeségéböl. Első sorban az ú. n. királyi útra vonatkozó adatokat fogjuk megvizsgálni; mert ha ezen útnak leírása csak autopsián alapul, akkor kétség sem férhet ahhoz, hogy Herodotos csakugyan Susa tájáig eljutott. — Különös már az is, hogy ezen utat nem a perzsa történettel kapcsolatban, hanem egész más összefüggésben írja le. Midőn az ion lázadás megindítása után Aristagoras az európai helléneknél jár segítséget keresve, Sparta akkori királyát, Kleomenest is megkeresi az iránt, hogy eszközöljön ki segítséget az ázsiai hellének számára és bírja reá a spártaiakat, hogy háborút indítsanak Perzsia ellen; egyszersmind bíztatja azzal is, hogy Susat elfoglalják. Midőn ezen beszéd következtében azt kérdi Kleomenes, hogy mennyire van Susa a tengerparthoz, Aristagoras ezt neki egy térkép segítségével megmagyarázza, illetőleg Herodotos ezzel kapcsolatban az utat következőképen írja le.* Mindenütt vannak királyi állomások * V. 52. kk.
