Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889
24 adójukat. A satrapa környezetéhez tartozó akár milyen hivatalnok bizonyosan nem így adta volna elő, hogy mennyi urának a jövedelme ; úgy csak olyan ember beszélhetett, a ki a satrapa pénzügyeibe nem volt beavatva, de azt akarta mutatni, hogy tudja, mennyi a jövedelme. Épen olyan beszéd az, mintha azt mondanák valakiről, hogy annyi a pénze, hogy mérővel méri, dives, ut metiretur mmmos, mint Horatius mondja. De ha elfogadjuk is, hogy csakugyan azt akarta Her. bizonyos embere mondani, hogy naponta egy artabe ezüst volt Tritantaichmes jövedelme, akkor még kevesebbet ér az az adat. Az artabe, mint maga Her. mondja, egy attikai medimnos és három choinix, a mi körülbelől 55 8 liternek megfelel, és ennek értéke 750,000 írtnak felel meg. E szerint Tritantaichmesnek egy esztendőben, csak 360 napra számítva ezt, 270 millió frt jövedelme volt. Ez minden esetre nagyon szép jövedelemnek mondható, különösen, ■— ha tekintetbe veszszük, hogy a perzsa birodalomnak összes adója Darius alatt csak 14,560 talentom,* azaz körülbelől 29 millió írtra rúgott. Bizonyos, hogy a perzsa birodalomban olyan jó fizetéses állása senkinek sem volt, még magának a királynak sem ! De Herodotosból úgy látszik kitűnik az is, hogy mire kellgtt Tritantaichmesnek oly hihetetlen jövedelem; hiszen ő 16,800 lovat tartott és ezeknek tartása bizonyára rengeteg pénzébe került, és talán ezért kellett neki az a roppant jövedelem. De erre csak annyit mondhatni, hogy vannak és voltak gazdag urak, kik lovakra roppant pénzt költenek, de hogy valaha valakinek 16,000 ezer lova lett volna, ezt nem lehet elhinni. Ez a szám is annyira túlozva van, mint a jövedelem összege, és ezért nem hogy azt bizonyítaná, hogy Herod. Babyloniában volt, sőt inkább azt mutatja, hogy vele ezt is elhitették, mint azt, hogy a satrapa jövedelme naponkint egy artabe. Igaz, hogy Babyloniában is elhitethették vele az ilyen képtelenségeket, de a képtelenségek felemlítése semmi esetre nem bizonyíték # arra, hogy ő Babyloniában volt, valamint az sem bizonyít e mellett, hogy még egy másik babyloni helytartót, Megapanost, megemlít.** Hogy Herodot Babyloniában okvetlenül megfordult, azt a részleteket nem is tekintve, azon terjedelmes leírásból lehetne következtetni, melyben az író egymás után a föld termékeit, a hajók * HL 95. ** VII. 62.
