Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888

7

mint Herodot volt, a ki világot látni és egy történeti és földrajzi nagy munkára anyagot akar gyűjteni, nem ül bele egy hajóba, melyről tudja, hogy elviszi ugyan messze földre, de útközben nem köt ki sehol, — mert az kétséget nem szenved, hogy Herod, felteszi, hogy az a hajó, vagy egy hajó, melyről szól, nem állott meg útközben sehol; legalább Trapezus vagy Sinope kikötőjét megemlítené Her., ha a hajó e helyeket megérintette volna, és épen azért, mert ezen fontos városokat nem emliti, nem is látta azokat, és nem tette azt az utat, melyről szó van. A mérést, melyre ő oly nagy súlyt fektet, megtette ugyan, de azon a módon, hogy a hajósok adatait combinálva számította ki a Pontos hosszát.

Ugyan azt mondhatjuk a Pontos szélességére vonatkozó mérésről. Fel sem tehető, hogy Herod, a Thermodontól a Kuban torkolatáig megtette az utat, mert ez csakugyan ellenkeznék mindennel, a mit utazásairól tudhatunk; azért csak nem teszi ezt a nagy utat, hogy a tenger szélességét megmérje, a Kuban torkolatához pedig más oknál fogva nem mehetett volna, legalább nincsen semmi nyoma annak, hogy itt megfordult volna és e vidékről bővebb értesítést szerzett volna.

De egyáltalában véve mindkét irányban, nyugotról kelet felé és délről éjszak felé egy hozamban nem utazhatott, mert, mint rendesen vélekednek magyarázói, ő a Pontos nyugoti partján, Apollonia és Mesembriában, az Istros torkolatánál, Istrosban, Olbiában, a skythák földjén a folyók mentén is tartózkodott, tehát nem tehette meg egyenesen a Bosporustól a Phasisig az egyenes utat. Legfeljebb azt lehetne gondolni, hogy Kolchisból visszafelé minden megszakítás nélkül utazott; ámde akkor hogy mehetett a Thermodontól Sindike vidékére ? Szóval akár hogyan nézzük is ezen utat, mindig megmagyarázhatlan marad az egyenes szakadatlan utazás kelet és éjszak felé.

De ha nem tehette is Her. rígy ez útat, a mint talán első pillanatra látszik, mégis talán az bizonyos, hogy Kolchisban volt és hogy ott hallotta a Sesostris és hadjáratára vonatkozó hírt; hiszen ő nyilván azt mondja, hogy kolchisbeliekkel beszélt és hogy tudnak az egyiptomiakról, sőt ismeri a kolchisiak szokásait, életmódját, nyelvét és ethnographikus jellegét. Ebből csak szabad azt következtetni, hogy akár mi úton, de bizonyosan oda került a Pha- sishoz.

Erre vonatkozólag a következőket kell fontolóra vennünk. A kol-