Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
azon részletét használta, mely a hyperboreusokra vonatkozott, és nagyon valószínű, hogy más helyen, a hol Hekateeust nem is említi, szintén ennek nyomán halad. A Hellespontos és Pontos körül lakó hellének, valamint a skythák maguk, lígy látszik, közölték Herod.-tal azon adatokat, melyeket e barbár népről, törzseiről, lakhelyéről, életmódjáról stb. müvében feldolgozott; sőt egyikét ezen skytháknak meg is nevezi, Timnest, Ariapeithes gyámját. Hozzávehetjük azt is, hogy Aristeas- ról szólván, külön kiemeli, hogy az erre vonatkozó adatok Kyzikos városában, a Propontis partján hallotta. Kell-e ennélfogva még a felett gondolkodni, hogy Herodotos járt-e a Pontos partján? A kolchisiakat, mint saját maga állítja, megkérdezte egyiptomi származásuk iránt; hogyan férhetne kétség ahhoz, hogy azoknak földjén megfordult? Ha Herodotos műve akármelyik helyén csak egy szóval is állítaná, hogy ő a Pontos vidékén járt, rígy a hogyan Kyzikosra nézve megemlíti, hogy e városban megfordult, akkor kénytelenek volnánk szavának hitelt adni, még akkor is, ha az ama tengerre és partvidékére vonatkozó tudósításai oly gyarlók volnának, hogy mindenre inkább szolgálhatnának bizonyítékul, csak arra nem, hogy Hero- dot e vidékét beutazta és saját tapasztalatából ismerte. Ezt azonban Herodot művében nem találjuk megírva; egyetlen egy pontosvidéki városról sem, valamint a partvidékről egyáltalában sem jegyzi meg, hogy ott megfordult volna. Mindazonáltal a legújabb időkig azt tartották magyarázói, hogy Herodotos egymásután beutazta ama vidéket és városokat; Byzantiumtól Apollonia, Mesembria, Istria, az Ister torkolata, a Tyras és Borysthenes közötti vidéke, Olbia, a taurosi félsziget, Kolchis mind megannyi helyek, melyeket Herodot látott,* — pedig ezen túlbuzgóságról tanúskodó állítás mellett csakis azt a körülményt lehet felhozni, hogy Herod, ama helyeket nem csak említi, hanem részben körülményesen is szól róluk, sőt akként írja le az egynémelyikre vonatkozó körülményeket, hogy az autopsia mellett szólnak. Különösnek tetszik, és tetszhetik is méltán, a midőn a tudomány jelenlegi álláspontján ezen leírás sikerült és szemlélhető modorából arra következtetnek, hogy valamelyik író az általa leírt helyeken megfordult. Hány geographus, de hány író van és * V. ö. Stein I 1., XIX. 1.
