Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888

24

volt, és a ki olyan helyeket és viszonyokat, melyeket csak mások leírása alapján ismer, nem csak szépen, hanem oly remekül írta le, mintha mindazt, a miről beszél, saját szemével látta volna! Hány helyet lehetne, — hogy az újkori írókat ne is említsem — Dio (toros és Strabóból idézni, melyek az autopsia mellett látszanak bizonyítani, pedig igen sok esetben biztosan ki lehet mutatni az eredeti forrást. Az ilyen sikerült előadás, azaz eleven szemléltetés nem abból magyarázandó ki, hogy az író saját tapasztalatai alapján szól, hanem első sorban abból, hogy az íróban megvolt az írói tehetség azon neme, mely a másoktól hallott adatokat akként tudja elsajátítani és előadni, hogy7 saját tapasztalatából eredőnek látszanak.

Ezt a tehetséget fölismerték Herodotosban, mindazok a kik valaha műdével foglalkoztak; ha valamiben, úgy abban tünteti ki magát a történetírás atyja, hogy irálya mindenütt vonzó és érdekfeszítő, mindent úgy ad elő, mintha mindent maga látott, maga hallott volna, a miről csak szól. Ha tehát Herodot a Pontos partjairól, az itt lévő városokról stb. tehetségéhez képest úgy beszél, mint a ki e tájakat maga látta, ezt nem szabad abból magyarázni, hogy csakugyan e vidéken megfordult.

E szerint egyrészt Herodotos hallgat arról, hogy a Fekete-tenger partjain tartózkodott volna, másrészt előadása modorából sem tűnik ki, hogy a leírt vidéket bejárta volna. Van tehát csak azon egy bizonyíték, hogy ő a pontosmelléki hellénektől és skytháktól szerezte összes ide tartozó adatait, ez pedig oly bizonyíték, melynek helyességét egy könnyen nem lehet kétségbe vonni. Mi nem is kételkedünk abban, hogy Herodotos akárhány pontosi hellénnel és skythával, sőt kolchisi emberrel is beszélt és hogy tőlük igen érdekes adatokat szerzett, de mivel Herodotos sehol sem állítja, hogy azokkal az emberekkel saját hazájukban érintkezett, nincs is jogunk ezt feltennünk.

De hogy is lehetne annyiféle emberrel beszélni és tőlük hazájukra vonatkozó adatokat szerezni, ha csak az embereket saját hazájukban fel nem keresi? Van ennek sokkal könnyebb, sokkal biztosabb és sokkal olcsóbb módja, mint az, a mit Herodotról feltételeznek : nemcsak a kiváncsi utazó keresheti fel az idegeneket messze földön, hanem megfordítva, az idegenek is eljöhetnek a kiváncsi utazó helyébe, ha t. i. úgy hozzák magukkal a körülmények. Miután Herodotos nem mondja, hogy ő látogatott el a pontosmelléki skythák-, kolchisiak- és hellénekhez, és mégis az tűnik ki elő-