Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
Tünk, — hogy t. i. szervetlen anyagokból szerves testtömegüket Jelépíthetik. De külömben is mi természetesebb, minthogy a növény tápanyagul oly anyagokat fog felvenni, léte fentartásá- ban, testtömegének felépítésében oly vegyületekre lesz szorulva, -a melyekből az alkotó elemeket legközvetlenebbül merítheti. így a növény testtömegének alkotásában és élete fenntartásában legtömegesebben szereplő carboniumot, hydrogeniumot, oxygeniumot és nitrogeniumot a levegőből és vízből mint szénsavforrásokból és amoniák- meg salétromsavból meríti; a többi lényeges vagy esetleges elemeket pedig mint például külömböző fémeket, megfelelő sók, illetőleg ezeknek tárháza, a föld szolgáltatja. A levegő, víz és a talaj tehát azon közegek, a melyekből a növények az életük fenntartására szükségelt tápanyagokat merítik; úgyszintén csak ezen közegek szolgáltatják vagy jobban mondva származtatják a növényi szervezetre az ennek életéhez feltétlenül szükségelt világosságot és melegmennyiséget is. A milyen szervetlenek lényegökben ezen közegek, oly szervetlenek szükségszerűen azon tápszerek is, a melyeket a növényeknek szolgáltatják. A növényi tápszerek mind, kivéve a szénsavat, vízben felol- dottan szívatnak fel a növény hajszálgyökérzete által és mint tápláló nedv járják át a növényt és kerülnek minden legkisebb részecskéjébe is, hogy ezt táplálják és fejlődését eszközöljék. Azon physikai erő, mely a tápláló nedvet a gyökérzettől a növény tenyészcsú- csának legvégső részeskéjébe is juttatja, az endosmosis. Az endosmosis azon physikai kényszerűség, mely szerint a vízdúsabb nedvvel telített sejtek nedvtartalma a cellulosus sejtfalon át a vízszegényebb nedvvel bíró sejtekbe szivárog. Ityen sejtek mindig a növény környezeti részéhez közelebb fekszenek, mivel víztartalmukat elpárol- tatják. Az elpároltatás által vesztett anyag az alantabb, a gyökérzethez közelebb fekvő, tehát telítettebb sejtekből endosmosis útján pótoltatik. Ebben van a növényi tápnedvnek a gyökérzeti részektől -a környezeti részekhez való keringésének oka. Természetes, hogy a tápnedv külömböző minőségű tápanyagai nem egyenletes sebességgel áramlanak a gyökértől a tenyészcsúcs felé, hanem az őket nélkülöző sejtek elhelyezéséhez képest, főleg pedig sűrűségük arányában szivárognak tovább. A víz mint tápláló anyag a földből kerül a gyökérzet által felavatva a növény testébe. A föld ezen vesztett víztartalma megint «ső, hó, harmat, köd útján pótoltatik. A víz a növényre nézve
