Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
6 nemcsak azért nélkülözhetetlen, mert belőle fedezi hydrogenium- és oxygenium szükségletét, hanem nélkülözhetetlen erre nézve oldó képességénél fogva is. A víz ugyanis szénsav tartalmánál fogva feloldja a talajból mindazon ásványanyagokat, melyekre a növény rászorul. A víznek a növényre nézve oly fontos működését már megkezdte, mielőtt a talajba került volna ős ez abból áll, hogy a levegőből — a melyből szénsav tartalmát is merítette — juttatja a talajnak nagyrészt azon anyagokat, melyeknél fogva a talaj tápláló volta fokoztatik. Ilyen anyagok például a levegőből elnyelt szénsavas és salétromsavas amoniák, továbbá sulphur, phosphor, chlornatrium stb. A szénsav mindig csak gáznemü alakban kerül a növénybe és pedig a levegőből közvetlenül a növényeknek u. n. légzőszervei, a levelek útján. A talaj kötött szénsava a növényekre nézve hasznavehetetlen, a mennyiben kísérletileg ki van mutatva, hogy a növények ennek felhasználására képtelenek. A talajban azonban fejlődik szabad szénsav is és pedig leginkább a talajba került szerves anyagoknak korhadása folytán; a talaj ezen szabad szénsava is elégítheti ki a növényeknek szénsav szükségletét, különösen fejlődésük első korszakában. A növényeknek ezen szénsav szükségletéből folyólag könnyen azon téves feltevésre jöhetnénk, hogy utoljára is a növények által szükségelt kiszámíthatatlan nagy mennyiségű szénsav nincs kellő arányban a levegő igen csekély mennyiségű szénsavával, ez tehát korántsem lehet elegendő a növények szénsav szükségletének fedezésére. Mint már mondottam ezen következtetés, vagy feltevés téves, mert bármily csekély mennyiségű is legyen a levegőnek szénsav tartalma, ez a növények szénsavszüksógletét mindig kielégítheti, mivel a levegő szénsav forrásai kimeríthetetlenek. Hogy ne utaljak másra, mint a szerves anyagok korhadása által folytonosan szabaddá lett és a levegőre átszármaztatott szénsavra, a forrásvizek által a föld belsejéből szállított és a levegőnek juttatott szénsavtömegre és azon szénsavra, mely mint égés terméke a gyáripar mai korszakában oly rengeteg nagy mennyiségben felhasznált tüzelő anyagoknak tétetik szabaddá. A levegőnek ezen és számos más szénsav forrásai között habár nem is legesleglényegesebb — a mint ezt állítani közönségesen szokás — de minden esetre nem megvetendő azon szénsavmennyiség sem, mely az állati szervezet életműködése folytán kerül a levegőbe. Utalva a levegő szénsavának ezen
