Evangélikus gimnázium, Budapest, 1885
20 átölelni és megcsókolni akarja. Ezekből látható, hogy a Plutarchus által idézett fragmentum egy olyan satyrdrámából való, melyben Prometheus a satyr előtt ismeretlen tüzet éleszti, tehát a fragmentum bizonyára a Pollux által említett Προμηθεύς πυρκαεός-ból való; de ez a tény ismét azt bizonyítja, hogy a Πρ. πυρκαεός satyrdráma, tehát szintén nem képezheti a Prometheus trilógia részét, sőt nagyon valószínű Wecklein azon nézete, hogy a Πρ. πυρκαεός azonos a Perzsák trilógiájához tartozó Prometheus satyrdrámával, melyet Aeschylus, nem lévén még akkor egyéb Prometheus nevű drámája, egyszerűen Prometheusnak nevezett, és hogy csak az alexandriai grammatikusok nevezték el Πρ. πυρκαευς-nak, hogy megkülömböztessék a Prometheus trilógiához tartozó többi Prometheus czímű daraboktól. Nézzük már most a Catalogus és Gellius által említett I Ιρομηίίεύτ πυρφόρος-t. Abból a tényből, hogv Gellius a Πρ. πυρφόρος-ból idézett fragmentumnak az Euripides Ίνώ czímű tratjoediájában előforduló verssorral való hasonlatosságát emeli ki, továbbá, hogy ezen Πρ. πυρφόρος-ból idézett verssor, mint Dindorf észrevette (1. Aesch. fragm. 188), majdnem teljesen azonos Aeschylus Choephori czímű tragoediájának 582-ik verssorával (σιγάν ίί'οπου δει καί λέγειν τά καίρια), az következtethető, hogy a Πρ. πυρφόρος tragoedia volt, tehát mint ilyen részét képezhette a Prometheus trilógiának. A πυρφόρος elnevezésből továbbá arra következtethetünk, hogy tárgya a Prometheus által elkövetett «tűzlopás vétsége» volt s ehez képest a Prometheus trilógiában az első helyet foglalta el. Ámde a Πρ. δεσμώτης azon részéhez, hol Prometheus felszólítja a kart, hogy nézze, minő meggyalázó büntetésben részesül ő, s azt mondja, hogy így fog ő szenvedni évezredeken át (vv. 93—95: δέργβ-ηϋ· οιαις αικίαισιν διακναιόμενος τον μυριετή χρόνον άΰλεόσω), megjegyzi a scholiasta a 94-ik sorhoz, hogy Prometheus a Tűzvívő Prometheusban úgy nyilatkozik magáról, hogy ő harmincz ezer évig volt lebilincselve (έν γάρ τψ πυρφόρφ τρεις μυριάδας φησί δεδέ- σθ-αι αυτόν); ebből tehát az következnék, hogy a Πρ. πυρφόρος a Πρ. δεσμώτης illetőleg λυόμενος után állott. Csakhogy helyesen jegyzi meg Dindorf (Aesch. fragm. 187), hogy Prometheusnak ezen scholiasta által említett nyilatkozata természeténél fogva nem a Πρ. πυρφόρος-ba, hanem a Πρ. λυόμενος-ba való, s hogy e szerint a scholiasta tévedésből írt λυόμενος helyett πυρφόρος-t; ennek alapján tehát elfogadja Dindorf (s vele együtt mi is elfogadjuk) Welcker emendatióját, ki a scholiasta szavait τψ πυρφόρφ-ból τψ λυομένψ-ra javítja. — Prometheus trilógiái szerkezetére nézve a tudósoknál két fő nézet uralkodik: némelyek trilógiái szerkezetűnek tartják, és vagy a Πρ. πυρφόρος, Πρ. δεσμώτης, Πρ. λυόμενος-féle sorrendet (Welcker, Schömann, Teuffel, 0. Müller, kikhez mi is csatlakozunk, s csak a megokolás módjában járunk el a magunk módja szerint), vagy a Πρ. δεσμώτης, Πρ. λυόμενος, Πρ. πυρφόρος- félét (Westphal, L. Schmidt, Wecklein) fogadják el; mások (Télfy,
