Evangélikus gimnázium, Budapest, 1885
1!) lett volna is neve, az bizonyára nem οι Προμηθεΐς-nek hanem ή Προμηθείς-nek haugzanék. Προμηθέας δεσμώτης 507—510-ik soraiban a kar azon reményét fejezi ki, hogy Prometheus ki fog szabadulni bilincseiből, mire Prometheus az 511—514-ik sorokban azt válaszolja, hogy nem egyhamar, hanem csak ezer kín és fájdalom után; a scholiasta Prometheus szavaihoz, az 511-ik sorhoz, megjegyzi, hogy Prometheus Aeschylusnál «a következő drámában féloldalik bilincseiből» (sv γάρ τω εξής δράματι λύεται, όπερ εμφαίνει Αισχύλος). Továbbá a kar kérdéseivel faggatja Prometheust, hogy mondja meg, ki az, a ki Zeus trónját fenyegeti, erre Prometheus az 522—525-ik sorokban azt válaszolja, hogy még nem jött el ideje annak, hogy ezt a titkot elárulja ; a scholiasta az 522-ik sorhoz azt jegyzi meg, hogy Prometheus a titkot illetőleg «a következő drámában teendő nyilatkozatára gondol» (τω έξης δράματι φολάττει τούς λόγους). Ez a két adat kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a Προμηθέας δεσμώτης-t a Προμηθέας λυόμενος követte, s hogy ez utóbbiban Prometheus a Zeust fenyegető veszedelem titkát kijelenti. A Προμηθέας λυόμενος tartalmáról részletesebb tudomásunk van az ezen darabból fennmaradt meglehetős számú fragmentumokból (1. Dindorf, Αισχύλου άποσπασμάτια, 191-—206) és egyéb ókori írók nyilatkozataiból. Wecklein óvatosan recontruálja ezen darab tartalmát a fragmentumok és ókori írók adatai alapján Prometheus jegyzetes kiadásának bevezetésében a 9—11 -ik lapokon. Az a kérdés most már, mi volt a trilógia harmadik darabja? A ΙΙρομηθεύς δεσμώτης és λυόμε- νος-οη kívül még három Prometheus czímű Aeschylustól származó drámáról van tudomásunk: az egyik a Perzsák trilógiájához tartozó s a Perzsák didascaliájában egyszerűen Prometheusnak nevezett satyrdráma, melyből határozottan megnevezett fragmentumot nem bírunk; a másik a Pollux 9,156-ban drámának nevezett Προμηθέας παρκαεος, melyből Pollux 10, 64-ben (ώμόλινον . . Αισχύλου έν Ιΐρομηθεΐ πυρκαεΐ- λινά δέ, πίσσα κώμολίνου μακροί τόνοι; 1. Dindorf, Aesch. fragm. 189) egy fragmentumot is közöl; a harmadik a Ca- talogusban említett Προμηθέας πυρφόρος, melyből Gellius 13, 19, 4 útján (id quoque animadvertimus apud Aeschylum εν τψ πυρφόρφ ΙΙρομηθεΐ et apud Euripidem in tragoedia, quas inscripta est Ίνώ, eundem esse versum absque paucis syllabis. Aeschylus sic σιγών θ’ όπου δει καί λέγων τά καίρια, Euripides ita: σιγάν θ’ όπου δει καί λέγειν Τν’ ασφαλές; 1. Dindorf, Aesch. fragm. 188) bírunk egy fragmentumot. Természetes, hogy ezen három Prometheus közül a Perzsák trilógiájához tartozó Prometheus satyrdráma itt combi- natióba nem vehető; vizsgáljuk tehát közelebbről a Προμηθέας πυρ- καεύς-t és Προμηθέας πυρφόρος-t. Plutarchus, Moralia p. 86 f.-ben egy fragmentumot közöl (τράγος γένειον αρα πενθήσεις συ γε; 1. Dindorf Aesch. fragm., 190), és megjegyzi róla, hogy azt Prometheus mondja a satyrnak, ki az előtte ismeretlen, Prometheus által élesztett tüzet látva s annak természetét nem ismerve azt örömében 2*
