Evangélikus gimnázium, Budapest, 1885
16 Általában véve megjegyzendő, hogy Prometheus jelentékenyen elüt Aeschylus többi darabjaitól technikáját illetőleg, a mennyiben két kornak, egy korábbinak és egy előhaladottabbnak különböző elemeit tünteti fel, mert pl. a fiatalabb korra utolsó friss nyelvezet mellett a jellemek sokoldalúbb rajza, és a harmadik színésznek valószínűleg még csak kisegítő gyanánt való használata mellett a kar feltűnő rövidsége valamint a metrika fejlettsége lép előtérbe. De épen ezen különböző technikai elemeknek egy drámában való előfordulása is azt bizonyítja, hogy Prometheus az átmeneti korszakba tartozik.—A tudósokiközül Dindorf, Teuffel, Müller, L. Schmidt Pro - metheust későbbi eredetűnek, G. Hermann, Wecklein, Télfy, Bern- hardy, Bergk korábbinak tartják. Teufel a Septem és Orestea közé helyezi a Kr. e. 464—461-ik évek (ol. 79) tájára, mert már a harmadik színésznek is van szerepe a darabban, továbbá meglehetősen kifejlődött gépezeténél fogva és metrikája miatt is, mely Sophoclesre és Euripidesre emlékeztet. Dindorf az Aetna kitörésére vonatkozó versekből indulva ki azt állítja, hogy Kr. e. 479 (ol. 75, 2) jután adatott elő, és pedig a metrumokra és a kar compositiójára való tekintetből azt hiszi, hogy a Perzsák (Kr. e. 472 = ol. 76, 4) vagy épen a Septem (Kr. e. 468 = ol. 78, 1) után. 0. Müller a harmadik színész szereplésénél fogva nagyon valószínűnek tartja, hogy Prometheus Aeschylus utolsó művei közé tartozik. L. Schmidt (magyarázó kiadásának bevezetésében a 16—18. lapokon) szintén a harmadik színész szerepléséből következtetve hihetőnek tartja, hogy későbbi időből származik. G. Hermann véleménye szerint (De choro Eumenidum Aeschyli dissertatio secunda. 1816. Opusc. H. p. 146. De compositione tetralogiarum atticarum. 1819. Opusc. II. p. 313.) nem sokkal az Aetna kitörése után adatott elő. Hasonló nézetben van N. Wecklein is (Prometheust magyarázó kiadásának bevezetésében a 22—23. 11.), különösen a trimeterre való tekintetből, mely Prometheusben még nem kezeltetik oly szabadon mint a Per zsákban ; de megjegyzi, hogy vannak okok, melyeknél fogva szerinte Prometheust egyaránt lehetne Aeschylus korábbi és későbbi művének tartani, mert pl. az a körülmény, hogy a darab technikája egyszerű, s különösen hogy abban nézete szerint csak két színész szerepelt, azt bizonyítja, hogy Prometheus Aeschylus korai müvei közé tartozik, de másrészt metrikájának mivolta későbbi korra utal. Föntebb említettük, hogy épen a technikában mutatkozó külömböző elemeknél fogva kell Prometheust az átmeneti korszakba sorolnunk; a szinészek számát illetőleg később látni fogjuk, hogy Prometheusban nem két, hanem három színész szerepelt. Bernliardy szerint Prometheus nem íratott Kr. e. 479 előtt; stílusáról ítélve, késő eredetűnek volna ugyan mondható, de az Aetna kitörésére való czélzásra támaszkodva azt lehetne következtetni, hogy talán a kitörést követő évben, Kr. e. 478-ban (ol. 75, 3) íratott. Télfy a Perzsákat tartván Aeschylus legrégibb művének,
