Evangélikus gimnázium, Budapest, 1885

15

Koch, 1844. Aeschyli quae supersunt tragédiáé. Becensuit, adnota- tionem criticam et exegeticam adiecit H. Weil Yol. II. Sect. II. Prometheus vinctus. Giessen, Eiecker, 1864. Aeschylus Prometheus, Erklärt v. L. Schmidt. Leipzig, Teubner, 1870. Aechylus Prometheus nebst den Bruchstücken des [Ipofirplséí; Xoóp-eooc für den Schulgebrauch erklärt von N. Wecklein. Leipzig, Teubner, 1872.

2. Aull. 1878.

Prometheusnak 367—369-ik sorai (svílsv t. i. az Aetnából] sx- pa-f/jaovraí nozs jrotajroi jtupö? SáxTOVts? a'fptai? yváxfou; z'qc, xaX- Xtxápjcob X’xsXíac Xsopoö? 'piac) az Aetnának azon kitörésére utalnak, mely a Chronicum Parium tanúsága szerint (to xöp ippórj xäov sv StxsXíaf jcspi TTjv Akvaíav, staj HHAFI, a.pyovuoc ’Ad'Vjvrjat Havtúnroo) Kr. e. 479-ben (a Chron. Par. 216-ik éve = ol. 75,2 = Kr. e. 479) történt, tehát a darab csak ezen év után kerülhetett színre. Ámde mivel Prometheusban a jellemek rajza nagyobb előha- ladottságot mutat, mint a Könyörgő Nőkben, Perzsákban és a Heten Theba ellen czimű tragédiában; továbbá mivel kara sokkal kisebb terjedelmű, mint az említett három darabban, mert úgy viszonylik a idialogushoz [mint 1 : 7-hez, míg ezekben úgy mint 1: 2-höz; és mvel metrikája későbbi időre utal, mint az említett háromé (Sophocles és Euripides befolyására mutat a dactylo-epitritusok

i-uu,-u

__használata az 526—535, 536—544; 887—893,

8

94—900 strophákban, és trochíeus acatalectusokó a 415—419, 420—421 strophákban; 1. Rossbach-Westphal, Metrik der Griechen, második kötet második kiadás , XLVII—XLVIII); azaz mivel Prometheusban a jellemrajz, kar és metrika egyaránt már Sophocles és Euripides hatásáról tanúskodnak, míg a másik háromnál ilyféle hatás nyomait nem látjuk: ezen tényekből az következik, hogy Prometheus későbbi eredetű, mint az említett három darab bármelyike, azaz, hogy a Heten Theba ellen czimű tragédia (Kr. e. 468 ~ ol. 78, 1) után adatott elő. Másrészt meg az a körülmény, hogy Prometheus nyelve, szemben az Oresteával, fiatalabb korra utaló üde frisseséget mutat; továbbá, hogy benne a harmadik szi- nósz alkalmasint még csak a kisegítő, parachoregema jellegével bír, úgy mint a Heten Theba ellen czimű tragédiában, s nem használtaik olyan terjedelemben rendes színészként, mint az Oresteában : arról tanúskodik, hogy Prometheus a Septemmel együtt a színészek használata tekintetében az átmeneti korszakba tartozik, tehát korábbi eredetű mint az Orestea, azaz, hogy Kr. e. 458 (ol. 80, 2) előtt adatott elő. Mivel a Prometheusban a kar nemcsak a Könyörgő Nőkkel, Perzsákkal és a Heten Theba ellene zíműdarabbal, hanem az Oresteával szemben is csökkenést mutat, mert ebben úgy viszonylik a kar a dialógushoz, mint 1 : 3-hoz, arra lehetne következtetni, hogy magánál az Oresteánál is későbbi eredetű; de ezen nézetnek ellentmond a darab fiatalabb korra utaló üde nyelve és a harmadik színésznek még alkalmasint csak kisegítő gyanánt való használata.

Előadásának ideje.