Evangélikus gimnázium, Budapest, 1883

38

ség, gi-. Zichy-Ferraris Bódog, gr. Andrássy Manó és Dénes és Drélier Antal, ki újabb időben a szép tornai uradalmat megszerezte; kisebb, de szép birtokkal bir még nehány composessor — a többi pedig a községek lakói közt van feldarabolva. (Nem tekintve Szomolnokot, a mely koronabirtok.)

Az egyes művelési ágak szerint a termőföld:

Gyümölcs- és zöldséges kertek csak a falvak belső telkein találhatók. Kellő gondozás és ápolásban ezek sem részesülnek. Dicséretes kivételt csak Almás, Torna, Körtvélyes s részben Szádellö gyümölcsösei képeznek, hol a fajnemesítésre is gondot fordítanak. A gyümölcsből kevés értékesíttetik, legnagyobb részét a birtokos családja használja fel. A zöldséges kertek terményei még a házi szükségletnek sem felelnek meg,

A szöllökertck Almás, Körtvélyes, Torna és Szádellő határain kitűnő gondozásban részesülnek. Görgő és Aj szőllőkertjeit teljesen elhanyagolta. A szőllőkertekben és kertek között szinte sok a gyümölcsfa és gyümölcsös. Különösen sok a cseresznye, barack és kivált a diófa, mely itt a déli lejtőkön kitünően tenyészik. A dió kiviteli cikket képez.

Szántóföldet csak a tornai síkságon s a völgyek tágabb katlanjaiban találunk. Kivételt csak Falucska (részben a lucsvölgyi községek is) képez, melynek szántóföldjei mind a platót éjszaknyugatról határoló hegyeken, az erdőkben szétszórva feküsznek. A szántóföldek általában kavicsosak, de, kivált nedves években, jó termők. Legszegényebb a falucskai és bárkái határ, hol leginkább csak tavaszi rozs, zab és burgonya termesztetik. A tornai völgy terményei: búza, rozs, zab, árpa, kukorica és repce. A Bodva völgyében Jászóig a termények ugyanazok; Jászón felül a szántóföld mellékessé válik, ott a rétmivelés lép előtérbe. Mindenütt termesztetik kis káposzta, kender és mák — leginkább a házi szükséglet fedezésére. A szántóföldek terményei —- eltekmtve a nagyobb birtokosoktól — nem felelnek meg a szükségletnek, a vidék behozatalra szorul, a mely kivált Kassa és Bosnyó felől eszközöltetik.

A rétmüvelésre az egész vidéken nagy gondot fordítanak. A tornai völgykatlan rétjei többnyire csatornázottak s bő takarmányt nyújtanak, a mecenzéfiek rétjei kitűnőek, a lucsvölgyiek is bő és jó szénát szolgáltatnak. De legfontosabbak s legjellemzőbbek e vidékre a plató-rétek. Ezeken, ha kevés is, de kitűnő széna terem —- valóságos théa. A platók felületének közel egy harmada vétségből áll. E réteket csak egyszer kaszálják, a szénát boglyába rakják s azután — különösen az ajiak és falucskaiak — csak télen szállítják le. Ezen téli szállítás a gyarló utakon (kivált az aji angyaluton) valóságos nyaktörő munka emberre és