Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882

10

mellett lakván, ezen néven neveztetnek. Nem lehet már most arról szó, váljon helyes-e Thirl wall nézete vagy sem, arról alább fogunk bővebben szólni, midőn a triballok lakhelyéről értekezünk, egyelőre elég legyen annyit kiemelni, hogy Arrianosa) és egy névtelen Periplus b) az istrianok városát említi, éjszakkeletre a Duna torkolatához.

Visszatérve oda, a honnan kiindultunk, kétségtelen ténynek tekinthetjük, hogy Alexándros akarva nem akarva kénytelen volt, mielőtt Ázsiába indult, azon népeket leverni, melyek atyján győzedelmeskedtek és melyek a győzelemből bátorságot meríthettek arra, hogy az ő távolléte alatt Makedoniát nyugtalanítsák.

Igen fontos és érdekes volna a hódító király seregéről bővebb értesítést bírnunk; a mit azonban róla tudunk, az aránylag igen csekély' és leginkább azon időre vonatkozik, melyben Alexandros már a perzsák ellen folytatta a háborút;c> csak nehány adatot találunk azon seregre nézve is, melyet a király e hadjáratba vezetett. Fő alkatrésze volt itt is a makedón phalanx, melynek későbben egyideig sem Poros király harcosai sem Kómának légiói nem tudtak ellentállni, és melynek felállítása Philippos király egyik érdeme.'*'1 Alexandros seregében nem csak makedónok hanem hellének is szolgáltak mint hop- liták a phalanxban, részint mint szövetségesek, részint mint zsoldosok. Mint könnyű fegyverzetüek szerepeltek az íjjászok, kik részint makedón, részint krétai származásúak voltak, és az agrianok, mint dárdahajítók, akovtisták; közép helyet a hopliták és könnyű fegyverzetüek között foglaltak el a peltasták, kiknek csapata makedón hypaspistákból, hellen szövetségesekből és hellen zsoldosokból valamint thrák akontistákból volt összeállítva. A lovasság kétféle volt, nehéz és könnyű fegyverzetű; az előbbinek főalkatrészét képezték a makedón lovagok és a thessaliai lovas nemesség, mely legelőször hódolt meg Alexandrosnak valamennyi görög közűi és ezeken kívül belien szövetségesek is. A könnyű lovasságnál is legmegbízhatóbbak a) * * d)

a) Arriani Periplus Ponti Euxini 31 (Geogr. Gracis Min. I. .’>97. 1. és az Anabasis párizsi kiadás 263. 1.) : ’A”b ok ’Oo^aaoO eye-cti ’larpiavwv Xt;j.7jv. aiáote. 1: auibv TTEVTr'xovia xat oiaxoaio:.

i>) Anonymi Periplus Ponti Euxini fii (Geogr. Gr. Min. II. 418. 1.) : A-b os crz.07csXtov stc laToiavoiv Xttxeva oráStot ^ tj.íX'.a i[i.

ej Erről 1. Droysen Alexander I. 393. k. 1.

d) Diód. Sic. XVI 3, 2 £7CEVÓ7jas ok xa\ tr(v "rj; oaXayyo; “uxvÓTTjTa xai xaxa- axEurjv, a'.u.’fjaáu.Evo? tov Ív Tpota Ttov f(poVov auvaa-'.auóv, xal zptoio; auvEcnr'TaTo tr(v MaxeoovtxfjV cpáXayya.