Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882

11

voltak a makedón dárdások, kik mellé az adózó paionok és odrysek is rendeltettek.'1'1

A király azon sereget, melyet a Duna parti népek ellen vezetni akart, a 335-ik év tavaszán gyűjtötte össze Amphipolis városánál, melyet atyja az áthéneiektöl vett el.6'1 Már az által, hogy a király e várost választotta gyűlő helynek, megmutatta, hogy nem az illyrek földjén keresztül szándékozik a Haemos felé indulni, hanem keletnek akar kerülni.

Mielőtt azonban Alexandrost útjában követnők, vágj' legalább megkisértenők, a mennyire lehet, őt követni, épen nem lesz felesleges általában azon utakról szólni, melyek Makedoniából éjszak felé vezetnek.

Legelőször azon utat említjük, melynek természetes irányát követve a rómaiak idejében a Via Egnatia készült. Ez Amphipolisból keleti irányba indulva Philippoi városának tartott, nem tudni a Pan- gaion hegységet éjszak fele kerülve-e meg vagy azon keresztül menyén,^c) annyi azonban bizonyos, hogy Amphipolisból nem fordult délkeletnek a tenger partja felé, hol Eion, Doberos, Syrne, Asyme és Anaktoropolis városokat érintette volna, (melyek azonban a 'Tabula Deutingcrianá-n nincsenek megemlítve), de Philippoit kikerülte volna. Philippoitól délkeletnek fordult Neapolis (Kavela) tengerparti város felé, és ezen részlete az útnak azért fontos, mert a város közelében levő szoros engedte az átjárást a Nestos partjához az Orbelos sziklás hegységének kikerülésével. Azután keletfelé folytatódván Dikaia-1 (Buru Kaié) a Bistonis Lacus éjszaki végén érintette és azután Maximinianopolison keresztül (Giimüldzina közelében) azon lapos hegyháton ment át, melynek déli aljában a Kikonok hazája és a jó boráról híres Ismaros városuk volt.'0 Ugyané hegységnek keleti lejtőjén Trajanopolis volt, a melyet a Via Egnetia szintén érintett és onnan leereszkedve a Hcbros völgyébe Dymae (Feredzik ?) mellett jutott e folyó mocsaras deltájába, melyen áthaladva Kypselanál (Ipsala) végződött. Az egész út hossza Amphipolistól Dymae-ig a Tab. Deut, szerint 206 római mértföld (körülbelül 41 földr. mf.)

<0 Bővebbet 1. Droysemiél i. h. és különösen Galitzin herezeg művét: Allgem. Kriegsgeschichte des Alterthums német ford. Streccius, I. k. 305 kk. 11. >') Schäfer Demosth. II, 210. 1.

<0 L. Tafel de Via Egnatia II, 11. k. 1.

<V Od. IX. .‘19. 40.