Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
hogy ezen toldás Strabóból vétetetta), ki a szigetet, melyre Syrmos a triballokkal menekült, Peukének nevezi. — Ha Alexandrosnak ezen kísérlete nem sikerűit is, azért ezen a vidéken még nem szüntette meg hadjáratát. 0 akkor az Istros partján állott, mely folyó még alig egy századdal előtte a görögök földrajzi ismereteinek éjszaki határát képezte, Herodot legalább nem tud e folyó ójszaki vidékéről egyebet mint egy néhány nép nevét. Alakosok azonban, melyek az Istros partján letelepedtek, már nem voltak azok, a kikről Herodot tesz említést. Ezen író Dareios hadjáratát írván le,b> elmondja, hogy ezen király, délfelől az Istroshoz közeledvén, mindazon népeket meghódította, melyekkel útjában találkozott, csak a getále, kik akkor még a Hsemos éjszaki lejtőjén, valószínűleg az Istros partjáig laktak, állottak ellent és csak a kényszernek engedve, hódoltak meg a nagy királynak. Alexandras idejében a géták legalább részben már átkeltek az Istroson és a mai Oláhországban telepedtek le, a honnan későbben éjszak felé terjeszkedtek. Nem lehet most szándékunk ezen népről bővebben értekezni, elég annyit tudnunk, hogy ők is félvén Alexandrostól, sereget állítottak fel az Istros éjszaki partján, és pedig tízezernél több gyalogost és négy ezer lovast. Alexandras ugyan nem akart itt állandó hóditást tenni, de azt sem engedhette meg, hogy a géták vele szemben fenyegető állást foglaljanak; továbbá a kíváncsiság vagy talán tudásvágya indította őt arra, hogy a folyón átkeljen. Hidat verni hamarjában nem lehetett, nem is akart, mert az igen sok időt és erőt vett volna igénybe, pedig a király csak annyi időt akart ezen hadjáratra fordítani, a mennyi okvetlenül szükség volt, átkelését tehát a viszonyokhoz alkalmazta. Rendelkezésére állottak mindenekelőtt azon hajók, melyek Byzantiumból segítségére jöttek volt; továbbá azon számtalan csónak, melyek a parti lakosoknál találtattak, kik halászattal és alkalmilag rablással is foglalkoztak; végre a makedónok bőrsátrai, melyeket a király össze varratott és szénával kitömetett. Mindezek segítségével annyi harczost szállított át a folyón, a mennyit csak lehetett; maga természetesen a nagyobb hajók egyikén kelt át. Mindössze négyezer gyalogos és ezerötszáz lovas ment át.c> 'O VII. 3. S. W IV, 93—96. «I Arrian I, 3, 5, (>.
