Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
A géták, úgy látszik, nem csak halászattál, hanem földművelés sei is foglalkoztak, mert a midőn Alexandras éjjel földjükre lépett, mély vetésű szántóföldre akadt, melyen hajnal felé csapatjait átvezette. A vetésben nem lehetett neki arra gondolni, hogy seregét csatarendbe állítsa, hanem előre küldötte a nehéz fegyverzetű gyalogságot, megparancsolván, hogy a sarissákkal a gabonát félre hajtsa, és addig nyomúljon előre, míg a vetésből ki nem ér; a lovasság nyomban követte a phalanxot. Alexandras útját nem a parttól befelé a géták városa irányába vette, hanem a part hosszába arra, merre a géták csapatjai a folyó partján fel voltak állítva, körűlbelől egy parasangos, azaz SU mértföldnyi távolságban a várostól. A király seregét a folyóval ellenkező irányban, tehát nyűgöt felé vezetvén, a mint kiért a vetésből, maga a lovassággal a jobb szárnyon foglalt állást, a phalanx a balszárnyat képezte Nikanor vezérlete alatt és egészen a folyó partjáig terjeszkedett, nehogy a géták valamiképen megkerülvén a makedónokat hátúiról támadják meg ezeket. A géták azonban be sem várták a makedón lovasság támadását, annyira meg voltak lepve a makadon sereg megjelenése által; Alexandros merészsége és ügyessége, mely annyira vitte őt, hogy egy éjjel könnyen átkelt a folyók legnagyobbikán, a nélkül, hogy hidat épített volna, továbbá a phalanx tömött csatarendje és a makedón lovasság rohamos támadása annyira megrémítette őket, hogy futásnak eredtek és közel lévő városukat is elhagyták, miután ez oly rosszul volt megerődítve, hogy védelmére nem is gondolhattak. Oly s etős volt futásuk, hogy mindenüket a városukban hátra hagyták, csak nejeiket és gyermekeiket, a mennyire lehetett, lóra ültették és ezekkel együtt a pusztaság felé vették útj okát. Alexandros ezután a várost a benne lévő zsákmánynyal együtt elfoglalta, ez utóbbit Philippos és Meleagros vezéreire bízva, Makedoniába kiildé. A város feldulása után a folyó partján áldozatot hozott Zeus Soternek, Heraklesnak és magának az Istrosnak is, mert megengedte neki az átkelést és még az nap, a nélkül, hogy csak egy harczosá odaveszett volna, vissza ment a folyón át táborába. Ezen győzelemnek, — ha annak lehet nevezni, — megvolt a hatása. Az Istros környékén lakó független népek követeket küldöttek Alexandroshoz, és szövetséget ajánlottak neki, és bizonyos, hogy e követek mind a folyó túlsó partjáról jöttek, miután az ott lakó független népek a géták példájából beláthatták, hogy nem jó még a '0 Arrian I, í, 1—5.
