Evangélikus gimnázium, Budapest, 1881
9 róbe. Azért részletesen kívántuk jelezni mind azt, a mit a gymnasiumi oktatás közben tanítani kell és egyszersmind szabad. Kevesebbet nem szabad, mert kevesebbnél a tudományok elvei nem nyerhetnek elegendő világosságot; többet azért nem (vagy ha kellene, akkor csak igen kevéssel többet), mert a sok részlet elhomályosítja a fődolgoknak ismeretét s nem engedi kellőleg kidomborítani a főelveket. És így a természettudományi tananyagot oly mértékre igyekeztünk leszállítani, a mennyit a tanításával összekötött cél kíván. E cél pedig nem lehet a természetről szóló rendszeres ismeret, hanem pusztán a természet főalakjainak, föviszonyainak, főtörvényeinek ismerete, a melyeknek megértéséhez nem szükséges azon nagy apparatus, melylyel a természettudományok eddig a gymnasiumokban a gymnasiumi közszellem rovására dolgoztak. Azt hisszük, hogy e tekintetben még az állami tanterv is túlmegy a kellő határon s azért a természetrajzot a IV—VI. osztályban, a physikát a VII.,VIII. osztályban tanítandónak kívántuk, rígy mint az állami tanterv, de az ott megengedett tananyag megszorításával, valamint az óraszámnak is leszállításával. Az I—III. osztályban a természettudományokat a földrajzi oktatásnak rendeltük alá, s a mennyit ennek folytán rendszerességből veszítenek, annyit nyernek érdekességben s hatályosságban az olvasókönyvek szép leírásai, rajzai, fali táblákkal való szemléltetés stb. által. A természet- tudományok tanítása a felsőbb osztályokban is pusztán a természet Jötiinemenyeire szorítkozzék, tehát egyrészt az organikus alakok főképviselőit, másrészt az anorganikus természet főtörvényeit tűntesse fel. A rendet maga ezen tudományok sajátszerű philosophiai jelleme úgy szabja ki, hogy a IV-ben a vegytani előismeretekből kiindúlva az ásványtan, kivált krystallographiai részlete, az V-ikben a növénytan, a VI-ban az állattan, kivált azoknak physiologiai oldala taníttassák. Az állattannak kivált az emberi test tüzetesebb ismertetése, nevezetesen az idegrendszer és ennél különösen az érzéki szerveknek alapos és szemléletbe" is támogatott taglalása tétessék feladatává, hogy ezen anthro- pologiai előzményekhez a VII-ik osztályban a tapasztalati lélektan alapelemei fennakadás nélkül csatlakozhassanak. Mert eddig megtörtént, hogy pl. a szem, fül, gége szerkezete az állattan, lélektan és physika által egyformán, azaz, 3-szor taníttatott 3 év alatt, a mi zavaró is, időpazarlás is. 4. Földrajz és történelem. A természetrajz mellőzése folytán az I—IV. osztályban a földrajz annál nagyobb tért kénytelen nyerni.
