Evangélikus gimnázium, Budapest, 1881

a felgymnasium jogosan nevezhető «kibélelt algymnasiumnak». Minthogy ez által egyrészt a tudományos egység elvész az ismeretekből, a mennyiben éretlen elmével a tudomány alapelveit megértetni nem lehet, s így az algymnasiumi oktatás tudományos színezettel nem bír; minthogy másrészt az időpazarlás egészen indokolatlan, mert céltalan (a mennyiben fejlettebb elme játszva végzi el azt, a mit a fejletlen bármennyi kínlódás által sem érhet el s érthet meg): ezen okoknál fogva nézetünk azon elvet vallja, hogy a gymnasium egységes intézetnek tekintendő, hogy abban az oktatás sora a tudományos gondolkodás természetszerű fejlődésével párhuzamban haladjon, hogy annálfogva az oktatás folytonos sort képezzen, vagyis, hogy egy tantárgy se tanít- tassék kétszer a gymnasiumi tanfolyam alatt. Ez szól a természettudományokra ép úgy mint a történelemre, vallástanra és sok tekintetben a latin nyelv tanítására is.

Fentemlített elvünk 2-ik része ellen kétféleképen történik vétség az által, hogy oly tudományok, melyeknek a gymnasiumi célhoz képest kevés képző erejök van, túlságosan terjeszkednek s mások is a célhoz szükségesnél nagyobb terjedelemben taníttatnak. Ezen eljárás által egyenesen a gymnasium célját látjuk veszélyeztetve. Ugyanis önálló gondolkodáshoz való szoktatás helyett a polymathia elvéhez szoktatjuk a tanulókat s e veszedelmes tévedésnek következménye a gymnasiumainkban tagadhatatlanul meglevő túlterheltség. E túlterheltséget azok, kik a gymnasium céljával nincsenek tisztában, a nyelveknek, kivált az antik nyelveknek tanításában keresik; mi, kik a gymnasium célját az idealistikus érzületben s tudományos lelkiiletben keressük, a reális anyagnak mérték nélküli befogadásában találjuk s abban, hogy az egyes szaktanárok sokszor azon gyengeségben szenvednek, hogy saját egyes tantárgyukat fő és egyetlennek tekintik, a helyett, hogy annak a közös célnak való alárendelkezését tartanák folyton szem előtt.

Épen ezen oknál fogva oly mértéket kellett keresni, melylyel az egyes tantárgyak terjedelmét pontosan lehessen megszabni. Ezen mérték feltalálására a következő megfontolás vezetett. A tudományokkal való rendszeres foglalkozás elveken épülő tudományos munka, melyet csak az egyetemen kezdhetni s végezhetni. A gymnasiumnak feladata azért az egyes tudományoknál csak a főtörvényeknek és elveknek tiszta és pontos ismertetése s bebizonyítása. Ez elveknek megértésére kell képesíteni a tanulót; a mi ennél többet ad, az a gymnasium feladatán túlmegy s oktalanúl belenyúl az egyetemi tanulmányok kö-