Evangélikus gimnázium, Budapest, 1881
34 d) Az olvasmányok megválogatását, mint a tanár ízlésétől, irodalmi s egyéb körülményektől függőt, a szaktanárra tartjuk bizan- dónak. 7. A német nyelvre nézve. a) A német nyelv tanítását, úgy mint az acsai t. t. kívánja, a latinnal párhuzamosan rendeztük be. b) Ezen oknál fogva az eltérések a latin nyelv tanításában behozott eltérésekre vezetendők vissza. Ilyen eltérés egyebek közt az, hogy a mondattant a II—IV. osztályig osztottuk be. c) A szónoklat- és költészettani elmélet elhagyatott s a magyar nyelv tanítására bízatott. d) Annál több súly esik az olvasmányok megértésére, magyarázatára s az irály gyakorlataira, melyeknek az V. VI. osztály van szánva. ej Az irodalomtörténetet csak az úja'bb kortól (Lessingtől) tartjuk tüzetesen tárgyalandónak; ez is, valamint a régibb remekek (Nibelungen, Gudrun), kivált az illető írók műveinek olvasásával s magyarázatával járjon. f) Sokkal több gondot kell fordítani a prózai olvasmányra, a melyet az áll. t. t. ép úgy mint az acsai t. t. a költői olvasmányok által háttérbe szorított. g) A tanítás idejére nézve az acsai t. t. által előírt rendnél kívánunk maradni; nevezetesen eltérőleg az áll. t. t.-től a német nyelvet az I. osztálytól tanítandónak tekintjük, a mennyiben nemcsak művelődési szempontból, hanem közlekedési eszköz gyanánt is a magyarokra nézve fontos tantárgynak tartjuk. Az áll. t. t. által ajánlott 3—3 óra helyett azonban 2 órát elégségesnek találunk s pusztán csak a VI. VII. VIII. osztályokban, ha lehet, 3 órát szeretnénk nyerni. 8. A 7; tat hernatikárcu nézve. Az állami tanterv e tekintetben sokkal alkalmasabbnak látszik, mint az acsai, melytől eddigelé is számos eltérés történt az egyes gymnasiumokban. a) Az acsai t. t.-ben. már az I. osztályba felvett mértant az I—III. osztályból kihagytuk. b) Az áll. t. t.-től annyiban térünk el, hogy az arányok tanát az V-ben; az I-ső fokú egyenleteket 2 és 3 ismeretlennel a VII-ben (VI. helyett) kívánjuk taníttatni.
