Evangélikus gimnázium, Budapest, 1881
It kai, a rajzoló mértan által pedig a térbeli phantasia müveivel nagyobb ismeretséget s így élesebb pillantást is szerzett a mértani viszonyok számára. -—• A mértani rajzra vonatkozólag, mint a mely csak a geometriai tételeknek szerkesztés által való kifejezését célozza, véleményünk abban áll, hogy az a geometriától külön kötelező tantárgy gyanánt taníttassék, mint az már eddig is némely gymuasiu- mainkban történt. Végül még egy nehány szóval a p/tiZos. propaedeutika szerepéről ezen kereten belül kell megemlékeznünk. A rendes felfogás szerint ezen disciplina arra szolgál, hogy a további haladást a rendszeres philos. tanulásában elősegítse, azaz, bevezetés legyen a philo- sophiába. Ezen felfogás azonban a gymnasium feladatának és a philosophiai bevezetés természetének teljes félreértésén alapúi. -— A gymnasiumi philosophia nem vezet be a rendszeres philoso- phiába, mert arra természete szerint alkalmatlan, a mennyiben a philosophiába való bevezetés csak az ismeretelmélet által eszközölhető. A gymnasiumi philosophiának a gymnasium tananyagához' kell csatlakoznia s annak mintegy öntudatos befejezője gyanánt tekintendő. Azaz : feladata azon elveknek és módszereknek tudatba hozása, illetőleg indokolása, melyek a gymnasiumi oktatás anyagában ismeretesekké lettek. Ez által a gymnasiumba nem tartozó részletek felvételétől megszabadul, s nem végez oly munkát, a mely sikerrel csak az egyetemi tanulás közt végezhető. Annálfogva berendezése a következő : 1. a lélektan, mint az ember szellemi életének ismertetése, csatlakozva a VI-dik osztályban nyert anthropo- logiai ismeretekhez; 2. az emberiség erkölcsi ideáljainak észszerű igazolása (ethika főpontjai,VII.oszt.); 3. az emberi gondolkodás alapelveinek, a tudomány módszerének s az ismeret határainak kimutatása (Vili. osztály). Annálfogva a philos. propaedeutika tanítását a tapasztalati lélektannal kell kezdeni, különös gondot fordítani az erkölcsi érzelmekre és az akarat nyilatkozataira s a logikával befejezni (különös tekintettel a rendszertanra s az ismeretelmélet alapkérdéseinek feltüntetésére). Ezek voltak azon elvek, melyek minket a tanterv készítésénél vezéreltek s melyekkel azt kívántuk elérni, hogy : 1. a jogosan hangoztatott túlterheltetést megszűntessük; 2. ez által az ítélés önállóságát lehetővé tegyük;