Evangélikus gimnázium, Budapest, 1880
10 nagyobbak, úgy bogy amazok egy szellemi viszony megszakadását egész éltökkel fizetik meg, melyet emezek csekély vagy mulékony fájdalommal eltűrnek, míg ellenben testi fájdalmak elbírásában amazok a testi athletákat is megszégyenítik. Ennyire változatos a fájdalom iránti fogékonyság, bár lényege mindenütt az egyén középpontjának megtámadása. II. Ismeretes dolog, bogy az ember fájdalmaitól szabadulni törekszik, hogy bajait megszüntetni, útjába eső akadályokat elgördíteni iparkodik. Pedig mindezek csak kellemetlen érzések, s az érzés bennmaradó állapot: honnan van tehát a kellemetlenségnek ezen ösztönző, indító ereje ? Bizonyára ez ösztönzőnek vagy az objectiv hiányban, vagy az érzésben, vagy mindkettőben kell rejlenie. A kellemetlen érzés ezen természetét nem lehet érteni s úgy összes cselekedeteink végső rugója ismeretlen marad, ha ama reális hiánynak s ezen kellemetlen érzésnek alapját nem bírjuk kifejteni. A mai lélektan e megfejtésre képtelen, mert maga zárta el maga elől az utat az által, hogy szinte felfoghatatlan egyoldalúsággal mindig csak tudatos szükségletről beszél, s azt csakis mint ilyet kívánja magyarázni. Ezen sajátságos tüneményt csakis modern lélektanunk korlátolt látköréből tartom érthetőnek, mely lélektan természettudománynyal és philosophiával egyaránt kacérkodik s észre nem veszi, hogy mind két tudománynak csak szélsőségeik játszóhelyéül szolgál, a nélkül hogy önálló tudomány rangjára igényt formálhatna. A szükség fogalma, igaz, legélesebb alakját a tudatos szükségben nyeri: hanem nagyon távol van attól, hogy ezzel az egy fajjal ki legyen merítve, s azért végleges megfejtését nem a tudatos képzetek lefolyásából, hanem az ezeknek is alapúi szolgáló, nemtudatos objectiv munkából nyerheti. Furcsa is volna, ha valaki az éhség és szomjúság kielégedését egy «gátolt képzet» megszabadításával akarná elérni. S mégis, lehet-e egy kizárólag.képzelő lélek fogalmából ezen közönséges kérdést máskép magyarázni ? Azért szükségesnek tartom mindenekelőtt a szükség objectiv és sub- jectiv oldalát, a hiányt reális léteiében felmutatni. A dolgot egy köznapi példa fogja szemlélhetővé tenni. A test anyagi vesztessége minden állatban az éhséget idézi elő, mely első phasisában mint étvágy kellemes, nagyobbodás esetében pedig fájdal-
