Evangélikus gimnázium, Budapest, 1880
sem. Az értelmi ösztön ezen kötöttsége megszűnik a tárgy megértése által, a mi a szellemi munka útján elérhető. A pótképek tehát a hiány- képek negatiói -r- ugyanazon szövetből van szerkesztve mindkettő, ámbár a pótkép mint reális tárgynak a képe, oly jegyeket is fog mutatni, melyek a hiánykép részére fölöslegesek, — s a pótképben pótló csak annyi van, a mennyi a hiány. A pótkép tehát a hiányképpel mennyiségileg ugyanaz, s megtartandó, hogy nem a pótképek ingerelnek a cselekvésre, hanem a hiány érzete. A pótképek, a mint az előbbeni példákból láttuk, különbözők lehetnek. Szükség megvizsgálni, hányféle természetük lehet, s miben rejlik osztási alapjuk ? Nekünk úgy látszik, hogy a pótképek természete nem a kielégítő tárgyaktól, hanem a kielégítendő ösztön természetétől függ. Mert ugyanazon tárgy érzékeink számára is lehet pótkép és vegetatív ösztöneinket is kielégítheti. Pl. az alma képe lehet minden érzéknek tárgya; s a vegetativ ösztön is megkívánja. Minthogy tehát ugyanazon tárgy többféle pótképet mutat, melyek az ösztön sajátos természetének megfelelnek, azért a pótképnek ugyanoly természetűnek kell lennie, milyen a kielégítendő ösztön — tehát az értelem számára értelmes, jelentéssel biró, látás számára látható, mozgás számára mozgó, evés számára ehető pótkép. * — A kielégítés munkája látszólag úgy megy végbe, hogy ezen pótkép az ösztönbe vitetik át, a hol a hiányt megszűnteti. Ez azonban csak látszat. A tárgy az ösztöntől független, azzal semmi esetben sem válhatik egygyé, s úgy az ösztönbe nem léphet. Valósággal az ösztön vitetik át * A szükségek elosztása a nemzetgazdászatban nem tartja ezt szem előtt; innen a szükségek különböző elosztása, melyek pedig a tái’gy szerint nem lehetnek egymástól oly eltérők. Némelyek: Natur-Anstands-Luxusbedürf- nisse-t ismernek (Roscher), mások : Nothdurft, zur Erleichterung des Lebens (Heilung), zur Bildung, zum Glanze (Hermann), újra mások: nécessaire, commode, délicat, superflu, magnifique (Boisguillebert) fajokat ismernek. Mindezen elosztások visszavezethetők az ösztöni táblázat alapelosztására, melyet fentebb adtunk, s valamennyi szükség természeti hiánynak felel meg. Az illem és luxusszükségletek a szellemi ösztönök szükségletei, s azért hol aestlietikai, hol értelmi, hol erkölcsi ösztöneink kielégítését célozzák. Mindezek azonban csak akkor fejlődhetnek, ha a vegetatív, izom, nemi és érzéki ösztönök fejlődtek, mert ezekben rejlenek a szellemi ösztönöknek ingerei, s így előzményei is. Bizonyos azonban, hogy a szellemi élet fejlődésével, mint az a modern korban észlelhető, ezen szükségek mind parancsolóbb alakban fognak fellépni, s hogy ha az emberektől ételt és italt megtagadni nem lehet, a finomabb élvezeteket tőlük megtagadni maholnap ép oly lehetetlen lesz.
