Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879

végeznek. A lassabban rezgő sugarak a hősugarak, a gyorsabban rezgők az n. n. vegyi hatásnak. Tartsuk meg még azt, hogy a fénysugár «színe» a rezgések számától függ, úgy hogy a lassúbb rezgéstől a gyorsabbakhoz térve, a színek következő sorba állíthatók: veres, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya. Ezeket a színeket egyszerű színeknek, s az ilyen egyszerű színű fényt egynemű fénynek fogjuk mondani, a milyen például a sós borszesznek jellemző sárga színű fénye. Ha valamely fényforrás több színű sugarakat bocsát ki, akkor az kevert fény. A Naptól mind a három fajta sugarakat: liő-, fény- s vegyi sugarakat kapunk.

De mire való ezen száraz oktatás ? kérdi a türelmetlen olvasó. Arra, hogy az előbb feltett kérdésre a feleletet megérthessük, sőt akarva, nem akarva, kénytelen vagyok még többet is elmondani a fény sajátságairól. Váljon gyönyörködött-e már a rezgő harmatcseppben, megtört napsugár ragyogó színeiben és a szivárvány színpompájában ? Honnan ezen ragyogó színek ? A természettan erre azt feleli: ezen tünemény a fénytörésen alapszik. Ugyanis ha a fénysugár egyik közegből egy másikba ér, például a levegőből vízbe, vagy üvegbe, akkor abban megtöretik, azaz előbbi irányából valamivel kitér, s úgy folytatja ismét egyenes útját.* A sugár ezen eltérítése igen tetemes, ha az új közeg határai egymással szöget képeznek. Erről a következő kisérlet által meg lehet győződni. Egy teljesen elsötétített szoba ablaktáblájába fúrjunk egy kis lyukat, és tartsunk az ezen behatoló napsugár elé piros üveglemezt, akkor egy szemközt felállított fehér ernyőn kis kerek foltot fogunk látni. Jegyezzük meg a piros folt helyét. Most vegyünk egy háromélü üveghasábot, fektessük azt egyik oldallapjára s állítsuk a piros fény-nyaláb útjába, úgy hogy az a hasáb két egymásra hajló lapján kénytelen átmenni: a piros folt az előbbi helyéről eltűnt, és jóval mélyebben látható újra. Ha most egymásután még sárga, zöld, kék stb. színű fényt ejtünk a hasábra, azt látjuk, hogy a színes foltocska mindig mélyebben foglal helyet. Innen azt következtetjük, hogy a különböző rezgési számú sugarak, vagyis érthetőbben szólva, a különböző színű fénysugarak különböző törési képességgel bírnak: leggyengébben töretnek meg a vörös sugarak, erősebben a sárga, még nagyobb mértékben a kék és legjobban az ibolya-színű sugarak. Ezek után a figyelmes olvasó maga is megtalálja a feleletet a következő kérdésemre : mi fog történni, ha a kerek-nyiláson az előbb említett sugarakból kevert fényt bocsátunk a hasábra ? A különböző színit sugarak az előbb em* Onnan van, hogy a vizbe mártott páloza töröttnek látszik, hogy egy félig vízzel telt palaczkot oldalvást nézve úgy látszik, mintha annak kettős feneke volna.