Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879

18 mutat, mintlia valami szilárd test árnyéka volna az. Hogy csakugyan az izzó nátriumgőz okozza a sötét vonalakat, arról azáltal győződünk meg, ha a natriumlángot eltávolítjuk: amint ászén sugarai közvetlenül a hasa- dékra esnek a két sötét vonal is eltűnt. Ezen kisérlet kétségtelenné teszi azt, hogy a nátriumgőz a széncsú­csokból érkező sárga sugarakat feltartóztatta, miből világos, hogy bizonyos körülmények közt a fénysugarak megsemmisülnek, elnyeletnek ; ezen tüne­ményt azért fény elnyelésnek — absorptiónak — nevezték, az ily formán kelet­kező színképet pedig absorptiospektnimnak. — Ilyen színkép keletkezik mind­annyiszor, valahányszor egy eredetileg sötét színű, de fehér izzó test sugarai alacsonyabb hőmérsékletű gőzrétegen, folyadékon, vagy átlátszó szilárd testen haladnak át, a mikor is a fénysugarak mintegy megszületnek, egy részök az absorbeáló anyag által elnyeletik, a többi folytatja útját. Már most könnyű lesz ezen kérdésre felelni: mi okozza a napszínkép sötét vonalait ? A sötét vonalakat az absorptio okozza, a napspektrum, szin­tén absorptio-spektrum. — Némely sötét vonal saját atmospheránk szűrő hatásának tulajdonítandó, a legnagyobb rész azonban a Nap gőzkörében keletkezik. — Maga a tény már régen ismeretes. Frauenhofer és az angol Miller tudták, hogy a natriumvonalak és a két sötét D vonal összeesik, sőt 1850-ben Stokes elég bátor volt ennek alapján azt állítani, hogy a Nap felü­lete nátriumgőzt tartalmaz. A hírneves Foucault még elébb ismerte ezen tüneményt. Ő ugyanis az elektrikus lámpa lángburkában látta a fényes natriumvonalakat — de nem ismerte eredetüket — és a midőn azon nap­fényt bocsátott keresztül, feltűnt neki az, hogy a Frauenhofer féle D vonal sokkal erősebb; — sőt az egyik szénkúp sugarait a lángövön át bocsátva, előállított egy folytonos spektrumot, melyben csupán az ismeretes sárga vonal hiányzott. Mindez nem sokat lendített a tudományon ! Ő megelégedett a ténynyel, nem kereste a rejtély megoldását; •— nem csoda, hiszen nem tudhatta azt, hogy a mily fontosak a fényes vonalok valamely anyag felis­merésére a laboratórium falai közt, ép oly nélkülözhetetlenek a Nap chemiá- jára nézve az absorptio-vonalak. Az angol Balfour Stewart és a német Kirch hoff megmutatták, hogy a Spektroskop a távol álló csillagok anyagairól adhat felvilágosítást, még pedig az absorptio törvényének fölfedezése által. Mielőtt az absorptio magyarázatához fognánk, legyen szabad az ab sorptio-spektrumokat illetőleg még nehány szót mondanom. Ha a fény­forrás sugarai amannál hidegebb gőzrétegen mennek keresztül, absorptio- spektrum keletkezik, ugyanaz keletkezik, ha a sugarak folyós vagy szi­lárd, többé-kevésbbé átlátszó testeken haladnak át, a sötét vonalok mindig azon helyen keletkeznek, a hol az absorbeáló test fényes vonalai jönnének

Next

/
Thumbnails
Contents