Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879
17 tásba véve, megközelítőleg még arról is szerezhetünk tudomást, tiszta-e a gáz, vagy nem, milyen a hőmérséklete feszélye sat. Szintén — hallom a türelmét vesztett olvasó szavát: «jól van hát, elhiszem, hogy a szines vonalak vagy csíkok számából és helyéből megtudható az, mily anyag van valamely fényforrásban, — de mit használ az nekem, hisz a Nap spektrumában nincsen is fényes vonal, — ott több ezerre menő sötét vonal látható ?» És mégis czélnál vagyunk ! A sötét vonalakból ép oly biztosan ismerhető fel az anyag, mint a fényesekből! TV. A fémek vonalainak meghatározásánál feltűnt az, hogy a legtöbb fényes vonal a Nap spektrumának egy-egy sötét vonalával egybeesik. — Hogy ezt kísérletileg is lehessen megmutatni, szükséges volt oda törekedni, hogy a Nap színképét és szorosan alatta a kérdéses fémnek ugyanazon készülék által előállított spektrumát egyszerre láthassuk, mert ha az sikerül, és a fentebbi állítás igaz, akkor a fényes vonalak a napszínkép sötét vonalainak folytatása gyanánt fognak feltűnni. — A kitűzött czél igen könnyen érhető el egy kis derékszögű üvegprisma által, melyet úgy állítunk a Spektroskop hasadéka elé, hogy annak alsó felét befödje. A Nap sugarai a hasadék felső felén áthatolva előállítják annak színképét, míg a kis prisma a reá eső napsugarakat mind reflektálja. De ha a liasadéktól oldalt egy Bunsenféle égetőt alkalmazunk, — melyben kevés Natrium párolog, — akkor a sárga sugarak a kis prisma egyik befogó lapján behatolva az átfogó lapról teljesen reflektáltatnak a hasadék alsó felébe. Most a távcsőbe tekintve a Nap és a Natrium színképet egymás alatt látjuk, a fényes vonalak a napspektrum D vonalainak mintegy folytatását képezik csakugyan. — Sőt a sárga vonalak és a D vonalak hullámhosszait meghatározva azt találták, hogy a két szám tökéletesen megegyezik. Ha a sötét és fényes vonalak helye és hullámhossza ugyanaz, kell, hogy köztük szoros kapcsolat legyen. S így új rejtély előtt állunk. Mi okozza a spektrum sötét vonalait ? Lássunk elébb egy kísérletet. — Egy Bunsenféle lángban párologtassunk el Nátriumot, ez a spektrumban két fényes sárga vonalat ad. Most gondoskodjunk egy a Natrium gőznél nagyobb hőmérséklet mellett izzó sötét testről, —- ez, mint tudjuk, folytonos színképet ad — legyen az a villamos lámpa egyik izzó szénkúpja. Ennek fényét hocsássuk a nátriumgőzön keresztül a Spektroskop prismájára, s mit látunk ? A folytonos színkép a natriumvonalok helyén két sötét vonalat 2
