Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1868

(mely a hangváltáson alapszik) továbbfejlesztése, és pedig ragozás által történt továbbfejlesztése. Ezen ragok jelenleg értelem nélküli végzetek vagy betűk, eredetileg azonban alakra és értelemre nézve önálló szavak voltak. Ezen eredeti szavak nemcsak elvesztették értelmüket, hanem idő folytával egyetlen jellemző mássalhangzóvá lettek. Ezen mássalhangzó a conjugatiónál t vagy cl. a deelinatióban pedig n. De ezen t vatry d utolsó nyoma a tun (=tenni) erős segédigének, az n pedig a góth jains, lithv, ans, sláv on, ir an névmásnak.12) Az említett mássalhangzók egy köthangzó által eszközölt kczzáfüzése által keletkezik a gyenge hajlitás. Pl. góth nasjan (megtartani, megóvni; h. ö. er-nähren), praet. nas-i-da és plur. nas-i-déduu (=rich _tbatu retten, wir „thaten“ retten). Ezen gyenge hajlitás végtelen fontossága a germán nyelvekben, különösen a szókéüzés terén. így, hogy csak egyet említsünk, uem-átható igéből képezett átható igék rendesen a gyenge hajlitás szerint mennek, mig amazokban az erős hajlitás érvényben marad; pl. fallen, tiel, gefallen és fällen, fällte, gefällt ; dringen, drang, gedrungen és drängen, drängte, gedrängt stb.

Meg kell különböztetnünk az írott nyelv (Schriftsprache) és a szójárás (Dialekt, Mundart) közt. Összesen 17—18 írott germán nyelv létezik, azaz oly nyelv, mely irodalmilag kifejtetett és használtatott. A germán nyelvek három nagy csoportra oszlanak ; ezek: a keleti, éjszaki és déli nyelvcsoport. Ezen csoportok mindegyike bir egy törzsnyelvvel; ezek: a góth, éjszaki (nordisch) és a (szorosabb értelemben vett) német nyelv. Az éjszaki és a német nyelv uj meg uj ágakra oszlanak, mig a góth nyelv utód nélkül kihalt. Az éjszaki és német nyelv törzsnyelvei elvesztek, csak ágaiból következtethetünk azokra vissza; de a góth törzsnyelv megmaradt, mi annál többre becsülendő, minthogy a góth törzsuyelv sokkal nagyobb fontosságú a nyelv történetének kutatásában, mint a másik két nyelvcsoport törzsnyelve; mert a góth nyelv a germán nyelvcsalád legkeletibb ága, miért is (a keletről nyugatfelé történt vándorlásnál fogva) legközelebb áll a közös eredethez és leghívebben tartotta meg a germán nyelvnek általános jellemét. Ezen felfogást minden tekintetben igazolja a góth nyelv ódon jellege.13)

Ha az összes germán nyelveket összefoglaljuk, következő csoportosítást nyerünk:

I. A góth nyelv.

III. A német nyelv.

a) ó-friez (irodalmi nyelv).

A) Felnémet :

b) uj-friez (csak szójárás.)

1. ófelnémet,

4. Németalföldi:

2. középfelnémet,

a) középnémetalföldi,

3. ujfelnémet.

b) ujnémetalföldi vagy holland

11. Az éjszaki nyelv.

B) Alnémet:

nyelv.

Kelelskandinaviai:

1. Alnémet (szorosb érielem1. svéd : a) ó-, b) uj-svéd,

ben.)

2. dán : a) ó-, b) uj-dán.

a) ó-szász.

Nyugatskandinaviai:

b) középalnémet,

1. islandi,

c) ujalnémet (plattdeutsch).

2. norvég nyelv.

2. Angol:

a) angolszász.

b) angol: a) ó-, ,i) uj-angol.

'

•

3. Friez:

„ .

1J) Ezen származtatás bővebb indokolását és magyarázatát, 1. Grimm, Gesch. d. ds. Spr. II. 652—669.

13) Nem lesz szükségtelen itt egy kis megjegyzést tenni. A rokonsági viszonyok kutatásánál igen könnyen felmerülhet *« olvasóban azon kép, mely a történetben is már annyi zavart okozott, t. i. a közös eredet képe. Különbség van az abstraháló nyelv- bölcsészet és a történettudomány közt. A nyelvbölcsész könnyebb felfogbatás kedvéért úgy képzelheti magának a nyelvek fejlődését, bogy a közös germán nyelvből eredt a góth, éjszaki és német nyelv, és ezek mindegyikéből azon szójárások, melyek mai nap ismét külön nyelvekké váltak stb. De ez csak abtsractió, valóban nem volt ez soha igy. Igen helyesen mondja azért Max Müller, Vorlesungen, I. 152. „Egy közös, egyforma német nyelv soha sem létezett; nem is lehet bebizonyítani, hogy valaha egyforma fel- vagy alnémet (hoch- und niederdeutsch) nyelv existált volna, melyből minden fel-és alnémet szójárások eredtek volna.“ Annyi bizonyos, bogy a német nyelvekben is, minél tovább kísérjük azokat az elmúlt századokba vissza, annál több együvé hajlást, annál azonosabb elemeket találunk. De történeti forrás nem vezet arra, hogy ezen nyelvek valaha egy nyelvet képeztek volna.

A pesti ág. bitv. gymnasium Ért. 2