Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1868
20 maradt reánk; de azért (vagy annál is inkább) el kell ismernünk Ulíilas munkájának pótolhntlan fontosságát, mely még fokoztatik azon körülmény által, hogy csak századok múlva találunk ismét germán nyelvben irt munkákra. Ugyanazon időben, melyben Ulíilas, hazafiságtól és vallásosságtól ihletve, népe számára lefordította a szentirást: ugyanazon időben nyomultak előre a hunok, kik a,, germán népeket nyugat és délfelé tolva, megindították azon roppant mozgalmat, mely több századra terjed és melyet méltán a népek vándorlásának'szoktunk nevezni. Ezen harcz- és zavarteljes századokban, melyek az ezeréves római birodalom bukását és számtalan nj állam meteorként elvonuló keletkezését és elenyészéset látták, — nem találkozott férfin, ki német nyelvben irodalmija" működött-volna; vagy ha találkozott: számtalan ókori kincsesei az ö munkája is elveszett, mint elveszett ezen zavarokban a germán nép mythologiájának és hősmondájának tetemes része. így tehát Ulfilas a német irodalom történeténekjszempontjából hatalmas hegycsúcsként emelkedik, magánosán, előd és utód nél. kük Ulfilas munkája akaratlanul Luther hasonló munkájára emlékezteti a történészt. Hasonló ezen két munka, és pedig nemcsak a tárgy azonossága által. Mindkettő roppant fontosságú azon viszonyra nézve, melyben a német nép a kereszténységhez áll; mindkettő nagyfontosságu a német nyelv fejlődésére is; mindkettő egyszersmind valódi népszerű munka, a szó legnemesebb értelmében. De hasonló e két nagyszerű munka á forditás által is; mert valóban csodálattal tapasztalhatjuk számtalan helyen, hogy Luther épen azon szóval (gyökkel), azon fordulattal, azon mondatkötéssel ford it, melyet Ulfilas, függetlenül az creditöl, is használt volt. Ezen körülmény bizonyít a góth nyelvnek a németre való nagyjbefolyásáról; de bizonyít egyszersmind a két forditás népszerűsége és jelessége mellett is. A biblián kiviil még négy vagy öt csekély töredékét bírjuk a gótli irodalomnak. Ezek: 1. Skeirein* (a góth skeirs melléknévből, mely annj'i mint világos“) a. m. „magyarázat,“ a János-féle evangélium-magyarázatának töredéke. 2. Egy góth naptár, melyet szinte Mai Angelo egy ambrosiani vodexben fedezett fel. A naptárból azonban csak csekély töredékek maradtak reánk, melyek alig nyújtanak többet néhány számnál és több eddig még egészen meg nem magyarázott jegyzetnél és jegynél. 3. Két latin nyelven irt Papyrus-ohnány melyek Nápoly-és Arezzóban találtattak. Az egyiken négy, a. másikon egy góth pap csupa latin aláírások közt góth nyelven tesz tanúságot.35). 4. A Salzburgi szirony-kézirat a IX. századból, jelenleg Bécsben, mely a góth runabetiiket és azonkívül néhány szót és betilt a biblia fordításából tartalmaz. Ide számítható 5. azon góth hexameter is, mely az Antbologia latinában előfordul s melyet fent (1. a 18. jegyzetet) említettünk már.*) l)r. Heinrich Gusztáv. M) Skeireins Aicngylljons thairh Johannen. Auslegung lies Evange.lii Johanni.*, uni ROW. Herausgogeben aus römischen und mailändischen Haudschrilten mit lateinischer Übersetzung. Wörterbuch. Schriftproben von //. F. Muxsnamn, München 1834. A Skeireins nyelvéből kitűnik, bogy szerzője Ulfilas (ordítását alkalmasint ismerte és használta, sőt Masniim,n egyenesen Ulfilast tartja ezen értekezés szerzőjének. A Skeireins kéziratai (összesen nyolez levél) részben Maiiméiban, részben Kómában vannak ; valószín ül cg ezek is az említett Imhhioi kolostorból származnak. — A mi a góth irodalomra vonatkozó jegyzeteket illeti, nem leket elhallgatnom, hogy czélszerü, sőt szükséges lett volna a „90(A mondát“ is tárgyalnom. Ez két okból nem történt. Először helyszűke miatt, mely értekezésein két részre való széttörésére is kényszeritett. Másodszor, mert ez oly kérdés, mely röviden egyáltalában nem tárgyalható, annyival kevésbé, mert a tárgy nagyrészt még nincsen tisztába hozva és azért több nézetek felsorolására kényszerít. A gé.tli monda az egész német mondakör nagy részét képezi. Főága, a Detrekmonda helyesen van feldolgozva a következő füzetben : LUe DietruJi- xoge in ihrer geseJiiehiliehen Entwickelung ron Earl Mauer. Basel 1S6S., mely a jelesebb germanisták nézeteit elég bőven tartalmazza. De itt ezen könyvnél is eszünkbe jutott, mit MűUenhojt már tizennégy év előtt 1 Haupt. Zts. X. 14o./ követelt; milyen szükséges t. i. Tlieo- doriclt király történetének uj átkutatása és iiz egész forrásanyagon alapuló tárgyalása. Különben értekezésünk második részében (az „ Eddu“ tárgyalásánál ) bővebben szólunk a német mondáról általiban, különösen pedig az éjszaki és németországi mondakörök egy- roáshozi viszonyáréil : ott 3 góth mondát is szükséges lesz tekintetbe vennünk. *) Az értekezés második nagyobb fele, mely az einaki és német nyelvcsoportot tartalmazza, jövő évi érte.sitönkben fog megjelenni.
