Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1868

18 Ezen dalok és mondatok tehát mind elvesztek ; de reánk maradt Ulfilas bibliafordítása, ha nem is egészen, mégis oly terjedelemben, hogy nyelvéből bizton következtethetünk a göth nyelvre általában. Ulfilas30) 381-ben 70 éves korában meghalt Konstantinápolyban; tehát született 311-ben göth, nem capadociai szülőktől (mint ezt Philostorgius írja és mint eddig hitték,Bessel p. Hl.), a Duna balpartján; körülbelül 17 éves korában mint tusz, vagy mint követ jött Koristantinápolyba, hol alkalmasint a görög és latin nyelvet elsajátította ma­gának; 341-ben, tehát már 30 éves korában avattatott fel Antiochiában Eusebius által a góthok püspökének» mint ilyen a fent (17. jegyz.) említett Theophilus utódja lett. Ulfilas is, mint a góthok általában, követte hit- felekezetében Ariust, az alexandriai presbytert, ki Krisztus istenségét nem ismerte el. Az arianismus akkori időben igen el volt terjedve és különösen Konstantius keletrómai császárban nagy hívőre és védőre talált. Ul­filas buzgón terjesztette a keresztény vallást a góthok közt, kik azt lelkesen fogadták. De Athanarich, a nyu­gati göth fejedelmek leghatalmasbika, híven ragaszkodott a pogány valláshoz (leginkább politikai okokból) és üldözte keresztény alattvalóit. Sokan meghaltak hitükért ; Ulfilas élete szintén veszélyeztetve volt. De nem ezen veszély, hanem inkább azon belátása, hogy a keresztények, bár hős halála nem képes a vallást megvédeni a kegyetlen fejedelem ellen, arra bírta öt, hogy hazáját a keresztény hívekkel elhagyja és átmenjen római.földre (348.). Itt Konstantius császártól, ki a keresztényeket, de különösen az arianus keresztényeket szerette, igen jól fogadtatott. Ulfilas népével együtt letelepedett Moesiában, a Haemus hegység alján, Nieopolis körül, hol ezen ugyn. minőre.? Gothi vagy Moeso-GotJn még a VI. században is külön államot képeztek. Itt fordította Ulfilas a szentirást gótli nyelvre. Képének ezen kivezetése egy uj hazába és nagyszerű biblia fordítása érdemessé te­szik öt a „Góthok Mózese“ elnevezésre, me'ylyel már Konstantius császár megtisztelte öt. Ulfilas, mint emlí­tettük, nemcsak lelkes keresztény, hanem lelkes arianus keresztény is volt. Már 353-ban volt Konstantiná­polyban az arianismus érdekében; 381-ben ugyanezen ügyben másodszor is ment oda, és ott meg is halt. Az összegyűlt püspökök és a nagy számmal megjelent keresztény hívők ünnepélyesen eltemették a „Góthok ősz és nagy tiszteletben álló püspökét és prímását,“ Nagy Konstantin városában.31) —Irodalmi tevékenysége nagy volt. Auxentius említi, hogy Ulfilas görög, latin és góth nyelven papolt és hogy mind a három nyelvben plures tractatos et mull as interprefationes volentibux ad utilitate.m et ad a edification em irt is (Waitz, Ulfilas, p. 14.) Mindezen irataiból semmi sem maradt reánk; de bírjuk leghíresebb, és ha meggondoljuk azon kort, a melyben ismertek fel, melynek többes száma btlageineis volna. Ezen szó bitagjan (laqjan. fektetni, adni. kiszolgáltatni) igéből származtatva annyit jelentene, mint „remieletek“ (Salzungen). Gahelentz és f.orbe költői mondatokat vagy gnomákat (Sprüche) értenek ezen bellaginct alatt. Grimm (Gesch. <1. ds. Spr. I. 317.) azt hiszi, hogy Jornandes itt Enrich nyugati góth király (466—484) által az V. százaiban eszközölt törvéngyiijteinényre czéloz. Valószínű lesz ezen nézet Isidor krónikájának Grimm által idézett helyéből, hol az iró világo­san mondja : »vb hoc rege (Enrich) Gutbi ('persze Isidor csak a nyugati góthok lói szól, mig Jornandes a keletiekről) Irgvm intlilvta xeriptis habere coeperunt, antea lantum »ionba* et conxurtudine tenebantnr. Hasonló gnomai vagy- tanköltészetet találunk Hesiodnál, de különösen az Eddában és általában az egész éjszaki irodalomban, hol az igen korán fejlődött, 1. Dietrich Altnordisches Lese­buch, p. XXXIII. 3') Clfilat görögösitett. alakja (Ov/.-aí/.a;i a püspök eredeti góth nevének, mely alkalmasint igv hangzott Ifnlfila (mint a góth Jorn. rendesen Írja a neveti = Wölfchen. farkaska (If'ölfie név még ma is előfordul Németországban), mint Attila (ebből: otta)— Väterchen, atyuska. Utóbbira nézve, megjegyzendő, hogy a góthok különösen a hunokkal álltak szorosabb viszonyban, miért is bún vezérek gotfc névvel épen oly sokszor találkoznak, mint megfordítva góth fejedelmek hun eredetű megnevezéssel. Pni.ru* (Corp. Histor. Byzant. e.d. Bonn. 1. 190. 206.) maga említi, hogy Attila udvaránál a góth nyelv épen ngv használatban volt. mint a hun : és Jornandes. midőn Attila halotti ünnepélyét leírja (cap. XL1X.) azt mondja: straram super tumulum eins mncelelmnt, — ezen »trara '= gyászpad) pedig szinte góth szó, ebből : vtravjan. praet xtrarida készíteni, fe.lszerelni. 31 > Ulfilas életére vonatkozó ezen adatokat tanitváuyának Anxertiusuak. Dorostorosi (Silistriai) püspöknek, köszönjük, ű aitz. göttingai tanár, felfedezte, azokat az aquilejai concilium párisi codexében. hol az illyr püspök Masiminu* a 388—397. évekhez írta azokat a codex szélére. L. H'nitz. I>as Leben und die Lehre des Ulfila 1840. Uj adatokon és a If'aitz által felhasznált auvag tüze­tesebb tanulmányán alapszik : brtsel. í her das Leben des Ulfilas und die Bekehrung der Gothen zum Christenthuine. 1860. Különö­sen az évszámban eltérnek ezen tudósok. íraitz szerint Ulfilas 388-ban halt meg. — e szerint a többi évszámok is változnak. ílu be*»el adatait, mint újabbakat és helyesebbeket követtem Be**eltöl származik" azon fe.ntérintett adat is. hogy Ulfilas nem capadociai szülőktől, hanem nemes gótli családból származik. Utóbbi felfogás mellett tanúsít a püspök góth neve, de főleg azon körülmény is. hogy ö már fiatal korában vagy mint kezes, vagy mint követ ment Konstantinápolyba : mind a két felfogás csak ngy állhat meg, ha I_ Ifílns szArniüzásjtr* ué.zve £*’>th lift mos Tolt.

Next

/
Thumbnails
Contents