Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1868
azért nem haszuálta, mivel azok, az addigi használat következtében, pogány jelleggel bírtak (bizonyos, hogy a rúnák éjszakon sokkal tovább maradtak érvényben, mint a délnémet vidékekben ; mert a kereszténység és az ezzel karöltve járó latin nyelv és irás, oda sokkal későbben hozattak be; természetes, hogy a keresztéuységj midőn a pogányságból származó varázsdolgokat üldözte és kiirtani akarta, az Írást is ki akarta küszöbölni, mely a pogánysággal oly annyira összefügött); valószínűbb azonban, hogy részben tökéletlenségük, részben azon körülmény, hogy szögletes alakúknál fogva a szironyon való Írásnál sok nehézséggel jártak* 2 * 27), elriasztotta öt ezek használásától.28) Ulfilas írásul választotta a görög alphabetet a latin folyóírással. Hogy a görög ábcét választotta, az kitűnik írásának egész jelleméből, a bettik sorából és azoknak, a göröggel majdnem tökéletesen egyező számszerinti használásából; azonkívül több egyes orthographiai sajátságból: így pl. nála is gg—ng, gk=nk. Daczára ezen tulajdonságoknak, melyek eléggé tanúskodnak Ulfilas Írásának görög eredete mellett, az még sem egészen görög. Némely betűi nemcsak hasonlítanak rúnákhoz, hanem vannak köztük valóságos rúnák is. Ulfilas egész eljárásánál négy szempontból indult ki: 1. a hol keresztülvihető .volt, a görög betűket lehetőleg hasonlóvá tette a nemzeti rúnákhoz; 2. a hol a rúnák czélszerütleneknek bizonyultak, ott egyenesen átvette a görög betűket ; valamint 3. a rimákat egyszerűen megtartotta, hol a [görög irás nem birt megfelelő jegyekkel (ez történt különösen ha és ka hangoknál) ; végre 4. azon rúnáknak, melyek már alakban hasonlítottak a görög betükhez, egyszersmind a görög betűk jelentését is tulajdonította. Ulfilas ezen össze- állitásnál oly kíméletesen járt el, hogy betűi nagy mértékben megtartották a rimák jellegét (mely pl. a sláv glagoliza-irásban is észlelhető, 1. Grimm, Ds. Gram. I. 25.), valamint meg is maradt minden betűnek eredeti nmaneve. A góth irás megítélésére Ulfilas munkáján kívül még nagy fontosságú bárom felirat: 1. Az arany szarvak, melyek 163V>. és 1734-ben Tondern mellett (Dél-Schleswigban) találtattak. Mindkettő Kopenhágába vitetett, honnan azonban ellopták ; debirunk jó gypszlenyomatokkal. A szarvak tiszta aranyból készültek, körülbelül egy-egy röf hosszak és képekkel diszitvék, melyek, úgy látszik, emberáldozatokat ábrázolnak. A maiik, 1734-ben feltalált, különösen felirata miatt fontos, melyet sok eredménytelen olvasási kísérletek után, Munch (Monatschrift d. Berlin. Acad. 1848.) góthnak ismert el. Ezen felfogás ellen Grimm Jakab (n. o.) és még erélyesebben és nagyobb sikerrel Dietrich (De inseriptionibus duabus ruuicis, Marburg 1861.) léptek fel; utóbbi bebizonyította, hogy a szarv a VI—VII. században eredt s angolszász felirattal van diszitve. 2. A Baka- veszd ggürií, mely 1838-ban Pietraorsa Oláhországi faluban találtatott s jelenleg a Bukareszti nemzeti múzeumban őriztetik. Zacher ennek feliratát is góthnak tartotta, de ellene is Grimm J.f Miillenhoff és Dietrich léptek fel, kik bebizonyítani iparkodtak, hogy a felirat V—VII. századbeli angolszász nyelvben van Írva. 3. Az ugyn. Schontnbeli arany-brakteat (azaz : bomordomboru érczleme/.-érem), mely 1774-ben Watliseu kolostor mellett (Schonen svéd tartományban) találtatott s jelenleg a Stokbolmi múzeumban őriztetik. Huszonkét betű és jegy van belevésve, melyek az arany szarvon és a Bukareszti gyűrűn is előfordulnak. Azért kezdetben ezeket is góth betűknek tartották, de különösen Dietrich, ki tüzetesen a philologia ezen ágával, az Írással és főleg a runairással foglalkozik, ezen irat góth jellemét is kétessé tette. így tehát ezen feliratok eléggé bizonyítják, hogy voltak német rúnák és hogy használtattak égési Németországban nemcsak varázsdolgokDál. hanem feliratoknál is. Legújabban Dietrich (Haupt Zeits. f. ds- Alterthum. Neue Folge, II. 73—104 (1867.) bét uj német ruuafeliratot ismertetett és olvasott, melyek e nézetet még erélyesebben bizonyítják : 1. A Nordendorfi kardkötö, mely 1843-ban Nordendorfnál, Agosta mellett találtatott s jelenleg az ágostai múzeumban öriztetetik. Van rajta 36 i nna, melyek ugyanolyanok, mint az arany- brakteaton. 2. Egy ugyanott talált arany kereszt, mely szinte az ágostai múzeumban őriztetik, hat az előbbiek kel rokon rúnával. 3. A Nassenbeureni agyagkarika, mely szinte Agosta közelében találtatott, négy rúnával. 4 16 27) A betűk náddal és fekete festékkel rajzoltattak szirouyra. Ulfilas Írásának keletkezéséről és elemeiről legjobb*! értekezik Zacher, das gotliische Alphabet des Ulfilas und das Knnenalphabet, Leipzig 1855. L. Mammann. Ulfila 770. 1. is. 2S) Ezt bizonyítják Socrates acholasticus IV. 3, és Phitostoraiut XI. 5.. ki azon jegyzetet is közli, hogy Ulfilas az egt« bibliát fordította le. csak a királyok könyveinek kivételével, mert népének úgyis barczias indulatit nem akarta még inkább feliog»relni. Ezen közlésnek nem lehet nagv bitéit adni. mert vannak az ó-szövetségben könyvek, melyek sokkal harcziasabbak (pl * Aiaccabeusok) ; ezoket pedig lefordította Ulfilas.
