Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1865
11 yvtó-axm; gyök: ag, ebben : ago, eredetileg ag, praes, ag-ámi, gör ay, ebben: űy-ca. A gu épen úgy fejlődött ki <7-böl, mint a qu azaz gv, a &-ból; ezen gv azonban csak n után maradt meg, önhangzók közt a g áthasonult v-be, még pedig a megelőző önhangzó megnyújtása nélkül. Innen van az, hogy v önbangzók közt eredeti g helyett állhat, p. o. gyök: nig, ebben : nix—nigs, ningere és ninguere, de nivis, ebből: nigvis, szkr. snig-as; gyök: vig e h. gvigr ebben: vixi=vigsi, vic-tus=vig-tus, de viv-us, viv-o e h. vigv-us, vigv-o. 2. Eredetileg d= lat. d, néha l, p. o. gyök: da, ebben : da-tus, szkr. da, v. ö. gör. őo; gyök : dóm, ebben: dom-are, szkr. darn, v. ö. gör. dap-áco; dom-us, szkr. dam-as, v. Ö. gör. dóp-og; dent-em, szkr. dant-am, v. ö. gör. ó-dórz-a; gyök: vid, ebben : vid-ere, szkr. vid, v. ö. gör. yiS; gyök : ed, ebben : ed-o, szkr. ad, y. ö. gör. ed; gyök : séd, ebben: sed-eo, szkr. sad, y. ö. gör. éó' stb.; lacrima, ebből: dacrima, v. ö. gör. dáxpv; lingua, elavult dingua; ol-ere, de od-or, v. ö. gör. őö'-ad-a, óőgij, oafiij. Némely szókban a d felváltva ?-veI jő elé, p. o. im-pel-imentum és im-ped-iméntum, ezen tőtől: ped (pes) ; de-lic-are és de-dic-are stb. 3- Eredetileg b— lat b, p. o. bal-are, v. ö. gör. fihrpyáopcti; brevis, gör. PQuyvg; gyök: láb, ebben : láb-itur, lap-sus=lap-tus, szkr. gyök : lab, lamb, ebben: lamb-ate (labitur, cadit). .'./•h .ö .v .1 ,g8lÍJsb9Í« ,tö»í .>. i 1- A r. ii, .v x -i Q I Pillanati hangos bebezetes mássalhangzók. 1. Eredetileg gfi= lat. g, gu, v, h, f, p. o. gyök : ang, ebben: ang-o, ang-ustus, ang-or, ang-ina, eredetileg angh, gör; dyy, ay, ebben : ayy w, űy-vvgat, cíy-og, szkr. amh ; gyök : lig, ebben : li-g-u-rio,lin-g-o, eredetileg righ, szkr. rih, Uh, gör. hy, ebben: leíya, liyvog; gyök: mig, ebben : mi-n-g-o, mejo e h. migio, eredetileg migh, szkr. rtiih, gör. ury, ebben: ö-gty-em, 'n-piy-lrj stb. — angu-is, angu-illa, v. ö- gör. sy-ig, é'yy-elvg, szkr. ah-is, azaz agh-is; brev-is e h. bregvis, gör. fjpayvg; lev-is e h. legvis, y. ö- gör. i-layvg, szkr. laghús. Ezekben: brevis és levis a v—git nem az eredeti gh-nak gv-yé való változása által jött létre, hanem az egykor megvolt tökhöz: bregu, legu— eredetileg braghu, raghu egy másodrendű i járult; s így lön: breguis, leguis=bregvis, legvis=brevis, levis ; ezekben tehát a gh, melynek a latinban g felel meg, i>-vé hasonult át. — hiem-ps, v. ö. gör. yiáv (nix), yeiga (procella), yeigár (hiemps), szkr. himá-s (nix, frigidus) ; homo elavult herno, tö: hómén, hemen, ered. ghaman ; gyök: véli, praes, veh-o, ered. vagh, praes, vagh-dmi stb. A h gyakran egészen ki is esik, p. o. anser e h. hanser, szkr. hamsa-s; olus e h. holus, y. ö. yho-rj; via e h. vehia, veha, ezen gyökből: véh, ered. vagh-já. Ellenben gyakran áll h ott is, a hol helye nem volna, p. o. humerus e h. umerus, y. ö. gör. wgo-g, szkr. amsa-s, és amsam. Az f minden hehezetes hangot helyettesíthet s leginkább a szó elején szokott állani; a szó belsejében f helyett rendesen b áll, p. o. fel, tő : feli, valószinüleg ebből: félti, y. ö. gör. yól-og yo).f, fer-vor, y, ö. szkr. ghar-mas (calor) ; fu-tis (vas aquarium), fű-tilis, y. ö. gör. gyök: yv, ebben: py-co. Minthogy /és h eredetileg <//t-nak felel meg és a h gyakran egészen ki is eshetik, tehát könnyen megérthetők az ilyen alakok is: foedus és hoedus, haedus és oedus, aedus és edus, folus és holus, olus (gyök : ghar) ; fostis és hostis, fordeum és hordeum stb. 2. Eredetileg dh= lat. d, f, b, p. o. mediu-s szkr. madhja-s gör- giacog azaz ut&jog; aed-es (eredetileg ,tűzhely' v. ö. aes-tus, aes-tas, ebből: aed-tus, aed-tas), gyök: idh, gör. aiO-w, szkr. indh. Innen magyarázható meg, hogy ezen gyökszók: dha (ponere) és da (dare) a latinban összeolvadtak, p. o. ab-do, con-do, cre do, — nem da-re igétől származnak, hanem egy a görög rí-Orj-fu, szkr. da-dliá-mi alaknak megfelelő, de a latinból kiveszett egyszerű igétől (v. ö- szkr. crad-da-dhámi—credo). Ezenkívül a dh, habár ritkán, még r-be is átmegy, p. o. meri-dies, ebből: medi-dies (medius=zniadhjas, y. ö. gör. gta-Tjg^piu, szkr. madh-jdhna-s, ebből: madhja= medius és ahan—dies) stb- —fimus, szkr. dliúmas, gör. dí-og (suffimentum, gyök: dhu ; for-is, for-as, y. ö. gör. (tvna, szkr. dvára-m, dvár. Ebben : rufus, tőalak: ráudha-s, gyök : rudh az f a szó belsejében is eredeti dh helyett áll, ellenben ezek : rub-er, rub-igo, gyök : rub, szkr. rudh szabályszerüleg / helyett b-1 vesznek föl (v. ö. szkr. rudh-iram (sanguis), gör. s nvO-nég. 3. Eredetileg óá=lat. b,f; ezen eset aszó belsejében fordul elé, p. o. arnbo, gör. űgya, szkr. ubháu, elavult ubhá, töalak : ambha; lub-et, szkr. gyök: lubli (cupere); nebula, núbes v. ö. gör. rtcpthi], ríqiog, szkr. nab- has (coelum, régebben nubes); -bt, ebben ti-bt, i-bí, (c)u-b%— szkr. -bhjam, a sing. dat. ragja, p. o- tu-bhjam—ti-bi; -bus, a plur. dat. és abl. ragja = szkr. -bhjas, v. ö. gör. -qiv, ezen gyök: fu, a vele összetett igealakokban b vei kezdődik, p. o. ama ba m, ama-bo e h. ama-fa-m, ama-fo stb.; gyök : fa, ebben : fd-ri, fá-tum, eredetileg bha, 2*
