Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1862
5 semmit sem külömbözhetett, egészben véve csak Homeros és Hesiodos költöttek. Az újabb és lágyabb akkor keletkezett. a mikor az iónok kereskedelmük terjedésének folytán más népekkel érintkeznek és telepít- vényeznek vala. Ez utóbbin Anakreon, Herodotos és Hippokrates irának. Reánk nézve Herodotos az újabb ionismus tekintélye és szabálya. (Dionys. Ilalic. tom. II p. 130,20 mondja: 'Hpodozoq rijjs '/ádos aptoros xavtóv). Herodotos irálya, közelebbről megtekintve, Ilippokratesétől sokban külömbözik. — Azon bölcsészek közül, a kik iónul Írtak, a kevés töredék után Ítélve, Melissos Herodot irályát, De- mokritos pedig Ilippokratesét közelíti meg; Heraklitos és apolloniai Diogenes irályáról a töredékek igen csekély volta miatt, bajos Ítéletet hozni. — Hippokratesnek a számos reánk maradt kéziratok után összeállított kritikai kiadása, a mi mind eddig csak óhajtás., az ión irály és tájszólás közelebbi meghatározására sok lényt deríthetne, annál is inkább, mivel igen kevés ión felirat őriztetett meg és a grammatikusok is e tekintetben a legkevesebb adatot szolgáltatják. Az ión dialektus négy alosztályát, a melyről Herodotos megemlékezik*), épen az utóbbi adatok hiányában, alig lehet valaha közelebbről meghatározni. Xenophanes, Parmenides és Empedokles tanköltők töredékeiből, mivel műveiket az eposi nyelvezet lengi át, az említett négyféle al-ionisinusra jóformán mitsem lehet következtetni. — Bár a régi eposi ión nyelvezet hasonló költői művek megírására a következő időszakokban is megtartatott, az ión prósa Nagy Sándor után általán véve az irodalomból mégis elmaradt, s csak azok írtak még iónul, a kik az ión tájszólást tanulmányaik tárgyává tevék; pl. a 2-ik században Lukianos irt egy könyvet a syriai istennőről: Ttep'c rijq lupiys üeoü, az első században Aretaeus orvos utánozta Hippokrates irályát, Arrianos indiai történetét szintén iónul irta, hogy Herodotost utánozhassa, de Anabasisát már, Xenophon utánozhatásáért, attikai dialektusban. Eusebius, bölcselő a 3-ik században Krisztus után, a Stobaeusnál megőrzött mondatok után Ítélve, Demokritost utánzá. Hogy a sophisták és szónokok iskoláiban az ión tájnyelv gyakorlatokra használtatott, kétséget nem szenved és a hamisan Hippokrates és Demokritosnak tulajdonított ión levelek, melyek legbizonyosabban a Krisztus után való 3-ik században Írattak, ily iskolákból eredhettek. — Bár mennyire ügyesek valának az utánzásban, mégis felismerhető bennük a későbbi századok nyelvszokása, pl. midőn Herodotos és Hippokrates mindig rá ’'Aßdypa-t mond, e levelekben $ vAßdrjpa találtatik. — A byzanti korban sok jeles ismerői és gyakorlói valának az ionis- musnak, legyen elég megemlíteni Eustathiost és Tzetzest, de a prósa iránt ezek is közönyösséggel viselteiének. Ezért Cassianus Bassus, a ki a 10-ik században Constantinus Porphyrogenitus császár parancsára külömböző Írókból a rswnovixá-kát állitá össze, az eredeti ión darabokat is attikai nyelvezetre forditá, a mi épen oly jellemző reá nézve, mint Herodotos és Hippokrates leíróira azon körülmény, hogy ezeknek ión irályába attikai és köznyelvi (xocv/j ylwaaa) alakokat csúsztatának be. — Mikor szűntek meg az ión tájejtések létezni, források hiánya miatt meg nem mondható. — Az új-görögbe nem sok ionismus ment által; a chiosiak azomban még manap is élnek a homéroszi xé partikulával /ív helyett és a mai k ö z n é p i nyelvben való használhatása és elhagyatása az augmentumnak nagyon emlékeztet az ó-ión nyelvjárás hasonló szabadságára és ingadozására; továbbá a Homérosz énekei és a későbbi költészetben is oly nevezetes synizesis a közember szájában mostanában is mindennapi dolog. pl. emaasv aöráv (megfogá őt, 3-tagú), jroed? tó sitté (ki inondá azt, 4-tagú) sat. — Megemlíthetők még végre a köznép száján forgó ionismus maradványaiként az adjektivumok nőnemű ^-ás végzetei a purum helyett pl. ptxprj, TTixpr;. *) Herod. I, 142. — Geogr. Corinth, ed. Schaefer pag. 629.
