Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1860
5 Jegyzet. A ,tudal alakot nevezhetnek esemény elbeszéllőnek, ellentétben a ,tud vala‘- val, mely állapotot leíró volna. 4) Tuda vala. Ha alkalmazható ezen alak, csak a ,tiula‘ alak kíséretében fordulhatna éld, mintegy előbbre akarván tenni az elbeszéllctt dolgot. P. o. ,,Mü is nem kevéssé megháborodánk ez nagy csuda dolgon, baliám is vala hátam megett mondani: bizony vége nekünk.“ Mindszenthi. Gyakran azonban csak a ,tuda‘ helyett áll, p. o. „Eusebius mentegetni kezdé vala magát, hogy szavának nem felelhete meg.“ Faludi. Itt „mentegetni kezdé magát“ helyett áll. 5) Tudott. Ezen alak legsajátabb jelentése a) az általános múlt, p. o. „Mikoron Béla király mondaná) i az cseh királynak, hogy ez lehetetlen, mert Margit gyermekségétől fogva szent szerzetben xír istennek szenteltetett, és immár professiot tött, beesködt: mondá az cseh király, ennek előtte es mely feleségem volt, az prédikátor szerzetnek soror-apácza volt.“ Margit legenda. b) Helyettesíti a tud vala alakot, p. o. „Euphrates partján történt, hogy a viz mellett, a holott egy nagy élő-fa kellemetes árnyékkal kedveskedett (kedveskedik vala), két idegenek megszállottak.“ — De ezen csere nem igen javalható, felette össze zavarván a múltak jellemeit; csak egy hasonlósági tekintet mentegeti, t. i. hogy a jelen idő is pótolhatja a tud vala-t, s hogy a tud és tudott alakok, az a jelenre, ez a múltra nézve, hasonlagosak. Legbizonyosabb az, hogy tudott soha sem állhat tuda helyett. 6) Tudott vala. Teszi végzett múltját a végzett jelennek, p. o. „A gyertyák kialuvának, ezt magam is láttam, de mi fölséges urunk nem láthatta, miért hogy már az ajtó felé fordult vala; nem is mondottuk neki soha ez dolgot, mert már erősen elbusult vala az erdélyi hírek miatt.“ Mindszenthi. Jegyzet. Ez az alak jelentésére nézve épen annyi, mint a tudott volt alak, azért a régi irók a két alak közt semmi különbséget nem tesznek; mi azonban ilyetén külömbséget tehetnénk a kettő közt, hogy a tudott vala a múltra nézve inkább hasonlítana a tud vala-hoz, a tudott volt pedig inkább a tuda-hoz. 7) Tudni fog. Ezen alak kezdődő jövőt jelent, p. o. „A beküldő használni fogja meggyőződése szerint az idők kifejtett tanát, s úgy adjuk aztán a fordítást.“ Hunfalvy. Jegyzet. Ezen alakot a régiek nem ismervén, jelen idővel fejezték ki, p. o. „Tahát Elia- chim urnák nagy papja megkerengé ménd Izraelt, s beszéllé nekik mondván: Tudjátok mert úr meghallgatja (exaudiet) til onszolatokat.“ Vulgata. 8) Tudand. Jelent föltételt tevő jövő múltat, p. o. „Hallottátok mert mondván vagyon a véneknek: ne öldökölj; ki kedeg öldökend, méltó leszen ítéletre.“ „Ha az én leányom engödend ez házasságra, megteszem a mit Ígérsz.“ A többi függő időkről csak azt j gyzi meg a „M. Ny.“, hogy velők a föltételező, óhajtó stb. ítiggő mondatokban helyesen élünk, de helytelenül az időt jelentő mondatokban. A latin cum, po-tquam és hasonlók a conjunctivust követelik néha, midőn nem annyira időt, mint okot jelentenek. Ezeket utánozzuk mondván: minekutána eljött volna stb. e helyett: eljött.
