Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1860
12 ban is gyönyörködik vala, a mint látja, hogy az egyiket kineveti, a másikat pedig semmiben sem irigyelvén megdicséri. Végre Asztiiagesz sok elejtett vaddal haza téré, és azután is annyira gyö- nyörködék az akkori vadászatban, hogy valamikor csak lehet vala Ktiroszszal, sok más vadász- szal és a fiúkkal Kürosz kedvéért vadászatra kijár vala. Legtöbb idejét tehát úgy tölti vala Kii- rosz, hogy mindenkinek örömet vagy más valami jót, kellemetlenséget pedig senkinek sem szerezvén. Jegyzetek. *) Megkezdő csókolgatni, e helyett áll: megcsókolgatja vala. Áll pedig azért helyette, minthogy az ganá^ero csak syvca után következik; s képzeletünk nem a huzamos actio közepébe mintegy in médiás rés helyeztetik, hanem annak beállási pontjára mintegy elejére, noha aztán a további folyamot is kiséri. Ezt teljesen kiakarván fejezni, kettőt kell megjelölni: a múltban az actionak beállását és annak további huzamos folyamát; amaz pedig olyan, mely emez által azonnal végét is éri — tehát tuda alakot kíván. A magyar nyelv mind e kettőt tökéletesen adja a kéz de által, következő határtalan igével, és úgy látszik, szereti is mind e fölfogást, mind annak ily kifejezését : legalább föltetsző, mily gyakori annak használata a Heltai és Pesti Gábor-féle mesékben. P. o. Heltai 30. „A farkas beidéző a rókát a majombiró eleibe, és erősen megvádlá, müvei hogy meglopta volna. Tagadni kezdé a róka és erössen magát megmenteni. És a róka szömébe kezde vetni a farkasnak stb.“ Pesti G. 16.: „A fecske elhagyó a madarakat és kezde az emberek házában lakni.“ V. ö. M. Ny. V, 6. 506. 2) Ugyanazon időviszony, mely ivédvas-ben van, s habár a görög eltér is, nekünk a tuda alakot kell használnunk. 3) Ez görögül igy van: nléa, aoi an avzcár iyénro. Magyarul: bepiszkoltad, mert az eredményt jelöli, azt t. i., hogy be van piszkolva. 4) Görögül: i'Xaße. Hogy a görög aoristus oly időre vonatkozik, mely logice plusquamperfectumot kíván, az már a német grammaticusoknak is feltűnt. V. ö, Krüger, 53, 6, 1. J analog Kvnov furantfintrai aiz'o rfjg tjg avtnv aatgángv inoír/ctr. Itt már csak nem nehéz kiérezni, hogy az inoigatv e helyett áll: insnoigxtt. 5) Itt a görögben tcóna áll, de mi az időviszonyok szorosabb logicáját követtük ; mert akkor Kürosz maga, nem pedig Szákász öblité a poharat: már nem láthatja vala azt, a mit Szákász akkor nem tőn, hanem csak láthatta vala, a mit ugyanaz annakelőtte valamikor tett vala. Úgy látszik, hogy az imperfectumot ott használta a görög plusquamperfectum helyett, hol a múltban tartósságot akart leírni, mert a plusquamperfeclum csak bevégzett- séget jelent a múltban : amazt a magyar tudott vala-val, ezt tudott volt-tal jelölhetné. 6) és 7) Itt könnyen észrevehető, hogy a beszéllőnek elméje koránt sem annyira a jelenre, mint az imént történtnek idejére fordul. A székely beszédben is fordul ilyen elő. P. o. „N. N. leánya, a ki most megkala.“ „Egyet tudok én már, a mint hallá N. ur.“ M. Ny. V. 4, 356. 8) Ide végzett jelen való, mert Kürosz azt vévé észre, hogy méreg van benne, hogy tehát gyanttása szerint Szákász töltötte bele, nem pedig töltó, mert nem látá, hogy mikor tölté. V. ö. M. Ny. Y. 6, 511. s) Ide tuda alak való, mert az idöviszony egészben véve vonatkozik Kürosz akkori látására, mire aztán a részletezés leirólag következik. 10) Itt a végzett jelen végzett múlt helyett áll, tehát hozzá kell gondolni a vala-t. ") A magyarban itt nem állhat tud vala alak, mert csak egyszeri megkérdezésről van szó. x<1) Itten a görögben dtxáang áll, de ha fó ige volna is, édixaaa volna, és ezen a helyen plusquamperfectum jelentéssel birna ; azért adtuk fordításunkban tudott vala alakkal. ,3) Itt az iró nem Kürosznak keletkező megbarátkozását akarja elbcszéllni, hanem annak hamar lett befejezett megvoltát előadni. Eljárásunk helyes voltát a török nyelv is igazolja, p. o. „Azok (Romusz és Rotnulusz) tehát igy tudták vala meg ama titkos dolgokat, és ezen pásztor néppel is jól megbarátkoztak vala.“ M. Ny. VI. 1, 72. ,4) Mint eredmény felfogott általános tapasztalás; tudjuk, hogy szétszaggatták, noha nem látók, hogy és mikor szaggatók szét. 15) Itt tulajdonképen a tudott vala alaknak volna helye, de kihagyható néha a plusquamperfectumból a vala, mint szintén az imperfectumból is, úgy hogy ott perfectum, itt pedig praesens foglalja el helyét.
