Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1913
A francia nyelv tanításáról
Kérdés már most, hogy ezek elsajátítása milyen módon történjék? A szavak óráról órára való megtaníttatása és gyors kikérdezése s örökös ismétlése paedagogiai szempontból nem elégíthet ki bennünket. Hiszen elméletileg nagyon szépen ki lehet mutatni, hogy minden órára ennyi új szót véve, év végéig mily óriási tömegét tudják növendékeink a szavaknak. Csakhogy az egész szókincset sohasem fogják növendékeink észben tartani tudni s a szókincs nagyobbmértékü gyarapodása a szótanulás tempóját is meg fogja lassítani. S az olyan nehézségekről sem szabad elfeledkeznünk, a milyent például a franciából áthonosodott szavak okoznak, amelyeknek elmagyarosodott alakja újra meg újra elnyomja tanulóinkban a helyes francia alaknak a képzetét. Ilyenkor a két alak gyakori szembeállítása természetesen kikerülhetetlen! A szócsoportok, amelyek tanulóink kezébe kerülni szoktak, rendesen vagy összefüggő tárgy- vagy etymologikus szócsoportok. Ez utóbbi csoportosítással inkább csak a már tanult anyagot ismételhetjük, vagy egészíthetjük ki, de az elsőnek is csak akkor vehetjük igazán hasznát, ha e szavakat nem egyenként, mintegy élettelen alakjukban tanuljuk, hanem összefüggő, az élettelenséget megelevenítő mondatokban. Használhatunk külön erre a célra a megfelelő szavakból összeállított szöveget is, de vigyázzunk, hogy e szövegeknek máskülönben is legyen valami értéke. Leghelyesebb azonban, ha íróművészkéz alkotta szöveget veszünk mindig elő. A szókincs gyarapításában — a kezdő fokon — nagy hasznunkra vannak a már említett szemléltető képek. S nagyon fontos — minden fokon — a gyakori ismétlés, más-más szempont alá fogva a szócsoportokat s mindig gyorsabb tempóban végezve az ismétléseket. Lehetőleg ne külön-külön kérdezzük a szavakat, hanem összefüggő mondatokban s vigyünk be tanításunk ezen részébe is külső.-belső elevenséget. S a szókincs gyűjtésénél azzal is fokozhatjuk az érdeklődést, hogy a tárgyi szempontból vagy etymologice összefüggő szavakat is csoportosítjuk néha s ezzel növendékeinket sikerül talán rávezetnünk bizonyos törvényszerű összefüggésekre, vagy a szóképzés egy-két szabályára. S néha talán kultúrtörténeti szempontból sem fog ártani 23
