Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1913
A francia nyelv tanításáról
igazításával végzi el a jó fordításhoz vezető találgatást és gondolkodást. A magyarázatnak vagy fejtegetésnek annyit kell legalább is nyújtani, amennyi a szöveg megértéséhez okvetlen szükséges, vagyis a lehető legnagyobb rövidséggel a szükséges tárgyi magyarázatokat s a szükséges nyelvtani, synonimikai, verstani, stilisztikai magyarázatokat. Mindezt előre megállapított rendben és mértékben ! A tárgyi magyarázatok persze alkalmat nyújtanak arra, hogy növendékeinket bevezessük kissé Franciaország történetébe és művelődéstörténetébe, mind az elmúltba, mind a jelenkoriba. Itt is főképen arra kell vigyáznunk, hogy se keveset, se túlsókat ne nyújtsunk növendékeinknek s a fejtegető magyarázatainkban elsősorban a gondolati összefüggésre és haladásra fogjuk mindig növendékeink figyelmét irányítani, ami természetesen a nyelvi kifejezések megfigyelésére és elsajátítására is rákényszeríti növendékeinket s egyszersmind a beszélgetésnek is anyagául szolgál. A nyelvi jelenségeket, kifejezéseket sem elég egyszerűen észrevennünk, azokra rámutatnunk, hanem gyűjtenünk kell azokat s jól meg is tanulnunk. Felhasználhatjuk még olvasmányainkat — a prózaiakról beszélünk csak — könyv nélkül tanulásra is. így párbeszédeknek vagy vígjátékrészleteknek a megtanulására. A prózai könyvnélkülözés meg voltaképen alkalmasabb, mint a költeményes, mert hiszen a szavalati kiejtés és hangsúlyozás sokban különbözik a természetes beszélgetés kiejtésétől és hangsúlyától. Felhasználhatjuk továbbá még írásbeli gyakorlatokra is, hiszen voltaképen az írásbelieknek főképen az olvasmányra kell támaszkodnak, abból kell kiindulniok. A francia órákon kívül is nagy segítségére jöhetnek a francia nyelv tanárának az olvasmányok hasznosításában, értékesítésében a többi tárgyak tanárai, akik, ha alkalmuk akad rá, akár a történelem, akár a földrajz vagy irodalomtörténetben szívesen fogják újból érinteni, esetleg bővebben is rátérni arra, amit a tanuló a francia órán olvasott. A költői művek olvasásánál még szigorúbbaknak kell lennünk, mint a prózai müvekénél. S a tiszta és helyes kiejtésen kívül arra is kell törekednünk, hogy — talán a hang erősségének fokozásával s a tempó szabályozásával — a szavalást legalább is megközelítsük. Inkább legyünk a könnyedség rovására pathetikusak, mint fordítva. 21
