V. kerületi magy. kir. állami Berzsenyi főgimnázium, Budapest, 1911
Dr. Wagner Alajos
7 könyvében található, egyéniségének legtökéletesebb megnyilatkozása. Azzal az öntudattal lép — úgy mondta — a tanári testület elé, hogy önzetlenséggel, kitartó és becsületes munkával sikerülni fog előbb- utóbb tanártársai és új tanítványai jóindulatát, becsülését és szere- tetét kivívnia. ígérte, hogy elvállalt kötelességének mindig pontosan igyekszik eleget tenni, de ember lesz elsősorban s csak azután igazgató, ember, akinek szíve van s aki szeretettel fordul társai és tanítványai felé s viszont az ő szeretetüket igyekszik kiérdemelni. Ha Ígéretet lehet hatványozva betartani, úgy Wagner betartotta a magáét. Csak végig kell lapoznunk tanártestületünknek az ő elnöklete alatt tartott értekezleteiről szóló jegyzőkönyveit, hogy lássuk, mint valósította meg lépésről-lépésre programmját. A ^módszeres értekezleteken kitér a külső rend, a fegyelmezés és az oktatás minden kérdésére, felhívja a testület figyelmét tapasztalataira s mindezt teszi oly tapintattal, hogy nincs évmegnyitó és évzáró értekezlet, melyen az igazgató és a testület a kölcsönös bizalomnak és szeretetnek a legközvetlenebb szavakban ne adnának kifejezést. De volt is eredménye Wagner munkájának. Luxusszal épített s igen szépen felszerelt, de a tanulmányi alaptól teljesen elhanyagolt épületünket néhány év alatt a régi jó karba állította vissza, nagy gonddal ápolta a tanári testület tagjai között a békés egyetértést s a baráti szeretetek Irodai munkát a tanítás ideje alatt sohasem végzett, hanem egész délelőttjét a testületnek, tanítványainak és ezek szüleinek szentelte. A tanítványok között előforduló rakoncátlan, szerénytelen magaviseletét határtalan jóindulatával rövidesen kiirtotta, az alattomosságot, a képmutatást s az irigy- kedést üldözte és lassan-lassan a szeretet kötelékével fűzte össze tanulóinkat, kik azután a szeretetet tanárainkra és az iskolára is kiterjesztették. Tagadta, hogy rossz gyermek is volna a világon s csak rajtunk múlik, ha nem tudunk minden gyermeket magunkhoz emelni. Különös előszeretettel fordult a tanári szobában a metodikus kérdések felé és sikerült elérnie, hogy a testület tagjai is élénk érdeklődéssel tárgyalták az ily kérdéseket. Szívesen foglalkozott az intézetünkbe beosztott tanárjelöltekkel is. Wagner kezdeményezésére ugyanis a minisztérium a tanárjelöltek gyakorlati képzését decentralizálta. Ahelyett, hogy mint a régebb időben, midőn e feladatot úgyszólván egészen a gyakorló főgimnázium végezte s csak elvétve jutott az ország más középiskolájához egy-egy tanárjelölt, most a legtöbb állami
