V. kerületi magy. kir. állami Berzsenyi főgimnázium, Budapest, 1911

Dr. Wagner Alajos

11 cím alatt. Ugyanott ő irta meg Abt Antal dr. fizikájának hőtani részét. Beszterczebányai tanárkodása első évében Abt Antallal magyarra for­dította Kohlrausch gyakorlati fizikáját és ugyanebből az időből valók az 1878-ban a kolozsvári orvos-természettudományi társulatnál meg­jelent «A törésmutatók meghatározásáról» és a beszterczebányai főgim­názium 1881 2-iki «Értesítő»-jében közlőit «Történeti adatok a meleg mechanikai oequivalenséhez» című értekezések. Nagy tevékenységet fej­tett ki a tankönyv-irodalom terén. Még Beszterczebányán átdolgozta a Mocnik-Klamarik-féle algebrát és geometriát, megírta Fodor László dr. selmeczbányai főiskolai tanárral együtt a középiskolák négy alsó osztálya számára rajzoló geometriáját. 1888-ban kiadta legnagyobb és legérdekesebb munkáját, a középiskolák VII. és VIII. osztályai számára írt fizikáját, mellyel úttörője lett a magyar modern fizikai tankönyv­irodalomnak s a melyben az abszolút mértékrendszernek és a poten­ciál-elméletnek következetes alkalmázásával a német iskolai kézi­könyveket is megelőzte. Ezen tankönyveivel a közoktatásnak tett ki­tűnő szolgálata különösen akkor szembetűnő, ha azokat a régebben használatban volt tankönyvekkel összehasonlítjuk és hatásukat mi mutathatná szembeszökőbben, mint az a körülmény, hogy az algebrá­nak kilencedik, az alsóbb fokú geometriának nyolcadik, a fizikának harmadik kiadása forog ma közkézen. Míg a tankönyvek engedélyezése fölött az országos közoktatásügyi tanács döntött, addig Wagner hivatalosan kinevezett bírálója volt a tanácsnak s ebbeli minőségében ugyancsak kivette részét a munkából. Azonkívül az országos középiskolai tanári egyesület Közlönyének XIX. évfolyamának 2. füzetében ismerteti Mauritz «Közönséges Számtan »-át, hetedik füzetében Fehér «Kísérleti Természettan»-át, a XX. évfolyam nyolcadik füzetében Heller «Természettan»-át, a XXI. évfolyam második füzetében Gzógler «Természettan»-át, a XXIII. évfolyam második füzeté­ben F. Poske: «Zeitschrift für den physikalischen und chemischen Unterricht» című folyóiratát, a negyedik füzetben Kovács János «Fiziká»- ját s a XXVI. évfolyam ötödik' számában jelent meg «A tárgyi körök»-ről szóló értekezése. A felsoroltak mellett még más értekezése­ket és bírálatokat is írt, ezeket azonban már bajos ma összegyűjteni, így pl. a Klamarik-féle emlékkönyvben Wagner írta meg «A közép­iskolai törvény végrehajtásáról» szóló cikket, írt a Kármán-féle emlék­könyvbe, sőt több alkalommal fölkereste napilapjainkat is.

Next

/
Thumbnails
Contents