V. kerületi magy. kir. állami Berzsenyi főgimnázium, Budapest, 1911
Dr. Wagner Alajos
12 Igazgatói felterjesztéseit, a minisztériumhoz különös kiküldetéseitől benyújtott jelentéseit mindig oly gonddal szerkesztette meg, hogy bátran sajtó alá rendezhette volna azokat s tárgyi feldolgozásuk, logikus gondolatmenetük, de még stílusuk tekintetében is bizonyára mintául szolgálhatnának bármely igazgatónknak. Nagy kár, hogy nem készített impurumokat.-K 1911 augusztus 31-én az alakuló értekezletre intézetünk tanárai a szokottnál komolyabban gyülekeztek. Mindenki sejtette, hogy mi lesz Jacobi Károly igazgató egyik jelentésének tárgya. A sejtelmek csakhamar valóra váltak és a búcsuzkodás nyomasztó érzelmei fogták el a testület tagjait, midőn Jacobi igazgató nagy sajnálattal tudatta velők, hogy a vall. és közoktatásügyi minisztérium 95656 1911 sz. rendeleté Wagner Alajos dr. kir. főigazgatót állandó nyugalomba helyezte. Jacobi igazgató ezen jelentést a következő szavakkal kísérte: «Wagner Alajos dr. kir. főigazgató személyét az ő széleskörű tudományos képzettsége, kiváló pedagógiai tudása, valamint páratlan szívjósága nemcsak ennek az iskolának a falain belül, hanem a magyar középiskolai tanárság egyetemében is kivételes megbecsülés és tisztelet részesévé tette. Mi pedig —- tanárok és tanítványok -— ezen a tiszteleten kivül őszinte ragaszkodással és szeretettel is adóztunk neki. Hiszen intézetünk jó hírneve, a kartársak mintaszerű kollegiális viszonya a testület békéje : — jórészt és elsősorban az ő érdeme. S most, amikor munI kában és eredményekben egyaránt gazdag 35 esztendő után nyugalomba megy, változatlan tiszteletünk és szeretetünk kíséri el a jól megszolgált nyugalom csendjébe is. Indítványozom, hogy : 1. Wagner Alajos dr., kir. főigazgató, ez intézet igazgatójának érdemeit a tanártestület örökítse meg jegyzőkönyveiben. °2. Egy, a Wagner Alajos dr. nevét viselő iskolai ösztöndíj-alap megteremtésére indítson a testület akciót.» A testület egyhangú helyesléssel fogadta az elnöklő igazgató szavait, mert ezek a szavak és indítványok kifejezést adtak annak, amit mindenki bensejében érzett, hogy a távozó főigazgató «exegit monumentum aere perennius», melyet a legpuhább és azért a legfogékonyabb anyagba, szíveikbe írt azoknak, kik pályafutása alatt körében lehettek. Schmiedt Alajos.
