II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1916
Dr. Gedeon Gyula: Emlékbeszéd
6 Ő Felségének 68 évre terjedő uralma két, egymásnak ellentmondó korszakot ölel fel: az abszolutizmus es az alkotmányos uralom korát. Az előbbit, amely kevésbbé ismert, kívánom néhány szóval megvilágítani. Az utóbbit ismerjük, mert benne élünk. Midőn a trónra lép, egész Európa forrong. A februári forradalom szele végigsuhint Európán. A szabadságért és alkotmányért fegyvert fog Ausztria és Magyarország népe. De míg a szabadságharcot a Lajtán túl csakhamar leverik, Magyarország hatalmasan ellenáll s az 1848— 49-iki szabadságharcban győztesen ailja meg a helyét mindaddig, míg a győzelem hitében reményét vesztett bécsi udvar az oroszt nem hívja segítségül. Az anyagi eró győzelmet arat az erkölcsin s a fegyver- letétel kiszolgáltatja hazánkat a győzőnek. Világosnál hosszú időre elbukik a magyar nemzet politikai eszménye : a semmi más országnak alá nem rendelt független és nemzeti állam. Aminek megvalósítására a bécsi kormányok oly gyakran tettek sikertelen kísérletet, most elérhetőnek gondolták : Magyarorsázg beolvasztását az összbiroda- lomba. E szándék egyidejű a Habsburg-uralommal hazánkban s végigT húzódik történelmünkön 1867-ig. Csupán az eszközök megválasztásában látunk különbséget. Ezek lehettek erőszakosak és véresek, mint I. Lipót gyászos korszakának idején, lehettek pusztán doktrinairek mint II. József korában, de soha oly tervszerűek nem voltak és nem nyugodtak oly széles és szilárdaknak látszó alapokon, mint a 48-iki szabadságharc leverése után. A fegyverrel levert ország élére katonai helytartót állítanak báró Haynau, a bresciai hiéna személyében. Ez a nemzet teljes letörésére akarta kihasználni nagy hatalmát. Legderekabb fiait elfogatta, börtönbe vetette vagy kivégeztette, hacsak elmenekülniök nem sikerült. Az 1849-ik év őszére örökké bánatosan gondol vissza a magyar nemzet. Egy év után, midőn az új kormány- rendszert az egész monarchiára elkészítették, Haynaut visszahívták és életbeléptették 1851 végén a szerzőjéről elnevezett Bach-féle kormányrendszert. A katonai diktatúrát a polgári abszolutizmus váltotta fel. Az ország továbbra is megfosztva maradt alkotmányától s helyébe a császár akaratát állították. Területét darabokra tépték s az elszakított részeket külön tartományokként Ausztriába kebelezték. Horvát-Szlavonországot, Erdélyt, a Bánságot, amelyeket a tulajdon- képeni Magyarország egyes részeivel megnagyobbítottak, elvették tőle. Az ily módon megcsonkított országot öt kormányzóságra osztották Pest. Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhelyekkel.
