II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914
Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje
26 lógatja a gyújtó-keverékbe. Képét, munkáját lehetetlen mélységes megindulás nélkül néznünk. Ma foszforos fácskáinak olyan a kereslete, hogy az ember munkáját gépekre kellett bízni, gépekre, amelyek naponként milliószámra vágják a fácskákat s látják el gyújtókeverékkel. Ha Stephenson feltámadna sírjából, ugyancsak elámulva nézné, hogy milyen monstrumokká lettek az ő egyszerű gőzparipái. Az egyszerű és kicsi Rocket hatalmas géppé nőtte ki magát. Ezek között különösen a vontató hegyimozdonyok valóságos vaskolosz- szusok. Egyik másik hossza 24 méter, súlya a szerkocsi nélkül 205 tonna. Rockettel Stephenson a mai világforgalom legelső eszközét teremtette meg. Stephenson zseniálitását bizonyítja, hogy a ma épített lokomotivok legtöbb alkotórésze a Stephenson lokomotívjának megfelelő részeire vezethető vissza. Aki tudatában van ennek, lehetetlen, hogy a kensingtoni múzeumban őrzött Rocketre másként tekintsen, mint valami drága ereklyére. Fulton kis lapátkerekes gőzhajójától az óceánjáró óriásokig szinte megmérhetetlen az út, amelyet az ember megtett; de azért ez a kis hajó mégis csak őse az óriásnak, amelyből fokozatosan fejlődött. Fulton hajójaaligéri el csavargőzöseink nagyságát; a nemrég elsülyesz- tett Luzitánia, ez az óceánjáró hajóóriás kétszer olyan hosszú volt, mint Szent Pál temploma, 340 lábbal hosszabb a nagy piramisnál, négy kéményének bármelyikében kényelmesen járhatott egy vasúti kocsi. Ez a hajóóriás 30 millió koronájába került a Cunard társaságnak, 32.500 tonnás, 785 láb hosszú, 70.000 lóerejű volt, 25 csomó (26 kilométer) sebességgel haladt, 3150 személy szállítására volt berendezve. Az óriási munkaképességű rotációs nyomtatógépek ismerete mellett is kegyeletünk tárgya az a kezdetleges sajtó, amelynek fabetüit: a „Buchstab“-okat Gutenberg János mainzi órásmester faragta ki isteni türelemmel, s találmánya jövőjébe vetett hittel. Az emberiség örök hálával adósa Gutenbergnek, aki találmányával szárnyat adott a gondolatnak, hogy az emberiség közös kincse legyen. De lássunk még néhány magyar eredetű feltalálót: Nemetz József, a budai egyetem professzora, nagy feltaláló a mechanika minden terén. Az ő leikéből pattantak ki: egy örök naptár, egy új szerkezetű rétkapáló, fürészmalom, cséplőszerkezet, az első sípláda, a kifelé és befelé nyíló ajtó, az első hátultöltő- és