II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914

Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje

27

ismétlőpuska, amelynek a bécsi arzenálban őrzött mintája is adhatott ösztönt Mannlichernek tökéletesebb alkotásra; villamos gyújtókészülék, órával összekötött villamoslámpa.

Kliegl József, magyar földön először foglalkozott az egysinü vasút problémájának a megoldásával s csak a részvétlenségen múlt, hogy álmait nem válthatta valóságra. A Nemzeti Múzeumban egy zongorára illesztett szekrénykét őriznek Kliegl hagyatékából. Ha valaki a zongorán játszik, minden legkisebb érintést följegyez a szekrényben elhelyezett gép a benne forgó papirosra. Kliegl többi találmányai: az aratógép, a buvárhajó a mai víz alatt járó hajók őse, a számológép.

Langereiter, Esterházy Miklós kismartoni uradalmának zseniális gépmestere volt az első, aki a felhúzó gépeket szerkeszT tette; továbbá a gőzgépet 1804-ben akként tökéletesítette, hogy az egyszerre két-három vízszivattyút hozott mozgásba.

Czimegh János szegedi születésű hazánkfia 1861-ben nagyon előnyös eljárást talált a tükörkészítésnél a mérges higanygőzöket fejlesztő ónamalgámnak ezüsttel való pótlására. Az ezüstöző folyadék ammo- niumtartarát-, ezüstnitrát- és nátriumhidroxid-oldat elegyéből állott.

Born Ignác, kora legelső geológusa: az amalgamálás alkalmazásáról a bányászatban korszakalkotó munkát írt. Tömegesen jönnek a külföldi tudósok és bányászok Selmecre, hogy a Born- féle amalgamáló eljárást a helyszínén tanulmányozzák s azután odahaza alkalmazzák. — A bányászat történetében korszakos újítás: a puskapornak a bányákban repesztésre való használata is magyar találmány: 1627-ben használták először robbantásra a selmeci bányákban, gróf Montecuccoli Jeromos Selmecbányái lakos kezdésére.

Az úgynevezett keresztfejtést Zipser 1749-ben ugyancsak Selmecbányán eszelte ki és innen terjedt el a távolba is.

A bányamüvek céljaira olyannyira megfelelő szívógépet, az ú. n. vízoszlopos gépet is Selmecbánya szolgáltatta, ahol a legelsőt 1749-ben Höli József gépfelügyelő építette.

Magyar eredetű feltaláló még Grossmann Ignác is, aki először készített higanyos légszivattyút; az első példányt a műegyetem fizikai intézetében őrzik.

A mikro-organizmusoktól okozott egyik-másik betegségnek vérsavóval való gyógyítására is magyar ember, néhai Fodor József egyetemi tanár adta meg az impulzust. — Fodor leg-