II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914

Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje

23 csöveknél és kerekeknél nem volt más itt sem látható; sőt a bugyogó ajtócskájáról sem feledkeztek meg. Azután megfordítva a szekrényt, becsukták az ajtókat, a török kezéből kivették a pipát és megindult a játék. A nézőknek láthatatlan élő személy igazgatta a gép játékát. A parókás törpe — égő faggyúgyertyák kísérteties fénye mellett — alakját kiegyenesítve, jobb kezével a csapóajtón igazit, balja mellett elszórtan bábuk hevernek. Az előtte levő kis táblácskán, ellenfele húzását rögtön utána húzza, megcsinálja saját lépését és azt azután az automata által megismételteti. A török testének belseje voltaképen szekrény, alkotórészei pedig emelők, hengerek, zsinórok stb. Berende­zése az automata kölönféle fej- és karmozdulatait végzi. A kar mozgásmódjához a vállbán van a készülék. Kempelen maga nem sokra becsülte sakk-automatáját; keveset gondolt vele, fel sem vette és ha szólott is felőle valamit, csak mint gyermekjátékot és mechanikai tréfát emlegette s mosolygott rajta, hogy mások úgy bámulják. Maradandó becsű azonban Kempelen beszélőgépe s a reá vonatkozó fiziológiai tanulmány. Ez a beszélőgép tökéletesebb volt Kratzensteinénál, aki 1776-ban gépével a szentpétervári akadémiá­nál díjat nyert. Kempelen beszélőgépén mindegyik betűnek megvolt a maga billentyűje, amely lenyomva, az illető hangot adta. A gép főrészei: a hangcső, a szélláda, a fúvó, a száj és az orrlyukak. A Kempelen-féle beszélőgépet kicsiben a beszélő-babák belsejében alkalmazták. Ha megnyomjuk a játékot, vagy egy zsineget meg­húzunk, összesajtolódik az a kis fúvó és a kiáradó levegő egy nyelvsípocskát hoz rezgésbe, a rezgés hangját aztán a mestersége­sen elrejtett száj- és orrészek tagolják. A beszélőgépnek is első szavai papa és mama voltak, tehát ugyanazok, amelyeket a beszélő­babák is alig érthetően ejtenek ki. Brücke, a fiziológiai hang­tan újabb megalapítója így nyilatkozik Kempelen tanulmányáról: Kempelen fiziológiai hangtant hagyott reánk, amely az igaz, hogy későbben itt-ott kiegészíttetett és néha javíttatott, de amely oly szilárdul volt megalapítva, hogy valamennyi későbbi kutatásoknak a legbiztosabb alapépítményét szolgáltatta. A budapesti Ganz-féle gyár Európa legnevezetesebb gyár­telepeinek egyike. Sok kiváló találmánynak volt érlelője. Wegmann nápolyi molnár első malomszékét a Ganz-féle vasöntőben készítették

Next

/
Thumbnails
Contents