II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914
Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje
22 Kempelen halála után a gép fiának, Kempelen Károly udvari fogalmazónak a birtokába jutott, aki az automatát nemsokára eladta Maelzel Lénárdnak, a híres mechanikusnak, a metronóm feltalálójának. Kempelen sakkgépe már a Maelzel birtokában volt, amikor Schönbrunnban Napóleonnal játszott. Az automatát elhelyezték a szalon közepén s a császár leült vele szemben. A nézők háromnégy lábnyi távolságban állottak és képzelhető, hogy kíváncsian várták a történendőket. Napoleon hármat-négyet húzott annak rendje és módja szerint, aztán egy hibás lépést tett a huszárral. Az automata nagykomolyan visszatette a helyére a figurát, majd maga húzott. A császár most megint hamisat lépett; az automata ismét visszatette a figurát; de amikor Napoleon harmadszor is vétett a játék törvényei ellen, az automata az összes figurákat lesöpörte a tábláról. Ekkor a császár mosolyogva távozott s úgy látszott, örült, hogy még egy automatát is sikerült kihoznia a sodrából. A tizes évek elején Eugéne de Beauharnais, Napoleon mostoha fia, Münchenbe hivatta Maelzelt az automatával együtt. A török basa itt is méltó volt régi hírnevéhez. A legyőzött Beauharnais harmincezer frankot kínált a gépért és a titokért. Megkapta mind a kettőt s kiábrándult, mint Nagy Frigyes. Most már annyira nyílt volt a szekrénybe bujtatott ember titka, hogy még azt is tudták: ki igazgatja az automatát. Heltai H. István, Kempelen életének leírója, a sakkautomata megfejtésének lényegét a következőkben adja. A szekrény belsejét előre megmutatták, amiáltal a mélyébe elrejtőző játékosról való gyanút eloszlatva, a titok fátyolát megőrizték s így az a kíváncsiságot a legnagyobb fokig izgatta és a legfurcsább magyarázatokat hívta ki. A titok egyszerűen abban kulminált, hogy fölötte ügyes módon: valóságos játékos rejtőzött a szekrényben olyképen, hogy azt a „kiállítás“ alatt fel nem fedezhették; az ellenfél lépéseit pedig magnetikus úton közölték a sakkdeszka alatt elbújtatott játékossal. Az elülső ajtókat kinyitogatva, a fiókot kihúzták, a szekrény hátsó falát feltárták s égő gyertyával bevilágítottak, úgy hogy az egész szerkezet látható lön s a nézők meggyőződhettek, hogy a masinában senki sincsen elrejtve. Most a török kaftánját felhajtva, a test födetlen belső struktúráját bocsátották közszemlére; emelő-
