II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914
Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje
16 tette meg. Amikor néhány évvel ezelőtt Semmelweis szobrát lelep- ezték, meg'natottan szemléltük, mint hajtotta meg lobogóját a magyar tudós emlékezete előtt a müveit világ tudósainak képviselete. Hogy a gyógyításban az orvosnak első kötelessége a fertőzés elhárítása, a teljes tisztaság biztosítása, szóval az aszepsis, ennek elvét még 1847-ben Semmelweis mondotta ki. Tehát az egész mai orvosi gondolkodás megindítója ő volt. De ez volt épen a tragikuma, hogy korát megelőzte, olyan időben apostolkodott, amikor még a tudósok sem értették meg. Negyedszázados küzdelemben kifáradva maga is kétségbeesett, hogy igaz ügye diadalra juthat még. Harcának emésztő meddősége megtörte nemes lelkét s eloltotta agyában a géniusz teremtő lángját. Rászállott lelkére az a síron innen való csillagtalan éjszaka, amely után szinte megváltó hajnalhasadásnak tetszett az 1865-ben bekövetkezett igazi halál. Listernek szerencsésebb volt a végzete. Az ő tanításai olyan időben jutottak a nyilvánosságra, amikor a tudományos gondolkodás befogadásukra megérett. Szinte a divat szárnyain terjed világgá a Lister-féle sebkezelés. De meg volt Listerben az igazi emberi nagyságnak az a vonása, hogy szerényen megvallotta, hogy Magyarország nagy fiának, Semmelweisnek köszön az újkori sebészet legtöbbet. E kijelentésével nagyban hozzájárult, hogy végre igazához jutott a legnagyobb magyar orvos. Semmelweis sorsa különben közös volt azokkal a lángelméjű feltalálókkal, akik, mielőtt dicsőséget és hírnevet szereztek, a gúnynak és nevetségnek voltak céltáblái. Amikor 1878 március 11-én Edison fonográfját bemutatták a párisi akadémia dísztermében, fölemelkedett egy akadémikus és torkon ragadta Edison megbízottját: Ön gazember! — kiáltott dühtől eltorzult arccal — azt hiszi, hogy minket hasbeszélő képességével bolonddá tehet? Még félévvel később is, amikor Bonniland már közelebbről megismerkedett Edison fonográfjával, azt állította, hogy az egész nem más, mint ügyes akusztikai csalódás, mert az lehetetlen, hogy egy nyomorúságos fém az emberi hangot olyan hűségesen utánozhassa. Galuaninak békacombbal való experimentumát, amely a villamosság gyakorlati értékesítésének adott hatalmas lendületet, eleinte általános kacagással fogadták. A feltaláló emiatt keservesen panaszkodott barátjának írott levelében: „Két párt támad: a böl-
