II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914

Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje

Vásárhelyi Pál a legnagyobb magyar mérnök, Széchenyi Istvánnak az Alduna szabályozásában munkatársa. A sebesség fokozásáról folyóvizeknél című munkájában, a vízfolyás törvényének matematikai kifejtésével megelőzte korát.

Pápai Páiriz Ferenc, orvos és nagyenyedi tanár (1649—1716) már a 18-dik század elején megfigyelte és megírta, hogy a vörös fénynek gyógyító hatása van a himlőre. A vörös fény orvosi alkalmazásának tehát nem a dán Finsen volt tudományos úttörője.

Körösi Csorna Sándor nagyázsiai utazó, a háromszékmegyei Körösön született 1784-ben. Itt élte az első kikeletet, a fiatal szív első kinyílását; itt kapott ösztönt arra az elhatározásra, hogy Ázsia belsejét átkutatva az ősmagyarok hazáját felkeresi. Lelkét, szellemét előkészítve 1820 tavaszán megindult szédületes nagy útjára. Megjárta Perzsiát, Tibetet, bejárta a Himalája völgyeit, bérceit, szaka- dékait, bejárta Indiát. 21 évig tartó utazása a lelkesedésnek, kitartásnak, állhatatosságnak, a tudományos mártirságnak olyan példája, amilyent hasztalan keresünk az utazások történetében. Hónapokat buddha-zárdák szűk, fűtetlen celláiban zérus alatt 15 foknyi hidegben dolgozott, koplalva, fázva, éjjel-nappal szakadatlanul. A Himalája bércei között benszülöttek kunyhóiban lakott és tanult a legnagyobb nélkülözések között. Átkutatva az arab, szanszkrit s tibeti nyelvet és irodalmat, új útra készült.

Meggyőződése szerint a Lasszától északkelet felé, China határán lakó dsungár nevű nép az, amelyben végre a magyarok rokonait S' az ősök élő ivadékait feltalálhatja. Ezt a népet felkeresendő 1841. március 24-én Dardsilingbe, az ind-angoí birodalom 7000 lábnyi magasságban fekvő határállomására ért. Itt akarta a lasszai láma engedélyét bevárni a tovább utazásra. A fáradt vándor közel állott utazása céljához! A vidéken uralkodó láz, amely megrohanta, erősebb volt vágyainál, akaratánál, megölte, mielőtt célját elérhette, hazáját viszontláthatta volna. Az ázsiai angol társaság, amely életében megbecsülte, halála után kegyeletes érzelemmel emlékkövet készíttetett angol felirattal hamvai fölé, s rózsát és szomorúfüzet ültetett a sír köré.

Semmelweis Ignác, a pesti egyetem hírneves tanára, a legrettenetesebb betegségnek a legyőzője. Lángelméje megtalálta a betegség okát abban az időben, amikor a bakteriológia még ismeretlen tudomány volt; ezzel sok-sok ezer anyának életét men-