II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1912

Dr. Szekeres Kálmán: Mayer József

5

évig működött a nála megszokott pontossággal és lelkiismeretességgel ; ügykezelése olyannyira megfelelő volt, hogy utódjának mintául szolgált. A tanáregyesületben kifejtett munkásságának elismeréséül őt az Országos Középiskolai Tanáregyesület tiszteletbeli taggá^választotta. — A budai reáliskola tanárai a nagy közönség számára sorozatos népszerű előadásokat rendeztek; ez előadások közül a reális irány népszerűsítésére ő is vállalkozott, s feladatát fényes sikerrel oldotta meg.

Tanári működése alatt láthatta a reáliskolák fejlődését, amely néha túlságosan gyorsított, így nem eléggé alapos volt; igazodnia kellett a sok átmeneti tantervhez; 1875-ben a reáliskolák nyolc osztályúvá emelését és 1883-ban az új tantervi átalakulást érte meg.

A budai reáliskolát a kötelességtudó és buzgó tanári kar közreműködésével dr. Say Móric tudós és tapintatos igazgató, főleg a hetvenes évek elején népszerűvé és népessé tette. Say-nak derék munkásságában Mayer is segédkezett s midőn 1884-ben az újonnan szervezett budapest-vidéki tankerület főigazgatójává Say nevezhetett ki, utódjának Mayer József-et ajánlotta, akit a királyi kinevezés még az említett évben a „budapesti II. kér. állami reáliskola“ igazgatójává tett.

Mayer mint igazgató is minden törekvését és igyekezetét kedves iskolájának szentelte. Noha nem szeretett semmiféle nyilvános szereplést, mégis, midőn őt polgártársainak bizalma a főváros törvényhatóságának tagjai sorába választotta, a megbízást elfogadta, de csak azért, hogy ez úton a reáliskolának mennél nagyobb előnyöket biztosíthasson. Sikerült is befolyásával a budai reáliskola épületének célszerűbb beosztására és bútorzatainak kiegészítésére a főváros áldozatkészsége útján nagyobb összegeket fordíthatni, és így az épületet az 1883. XXX : törvénycikk követelményeinek megfelelőleg átalakítani.

Kiváló érdemet szerzett Mayer ama fáradhatatlan törekvésével és agitációjával, amelyet a latin nyelv tanításának a reáliskolákba való rendszeres bevezetésére fordított. Ő abból az elvből indult ki, hogy igazságtalan az az elbánás, amelyben a reáliskolai tanulók a gimnáziumiakkal szemben részesülnek. Az utóbbiak úgy a tudomány-, mint a műegyetemre jogosultságot nyernek érettségi bizonyítványuk által, míg a reáliskolaiak, — noha 1875 óta már érettségi vizsgálatot is tesznek — a tudományegyetemre nem