Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, Budapest, 1916

Az iskolai év története

AZ ISKOLAI ÉV TÖRTÉNETE. A világháború harmadik esztendejét éltük át, küzdelmes, nehéz időt! Ebben az iskolai évben már erősen megéreztük mint intézet, hogy a béke áldása lassankint eltűnik életünkből. A létért való küzdelem áttöri az iskola falait és ott is érezhetővé válik, ahol eddig a legszebb har­mónia uralkodott és az élet megnemesedve eszményi formát öltött. Hovatovább dúl e rettenetes háború, mindent a maga képére akar erőszakos beavatkozással átformálni. Becsületesen küzdöttünk ellene mun­kánkkal és az örök idealizmusnak, a Hitnek, a Reménynek és a Szere­tetnek erejével! * Az iskolai évet 106,115. sz. a kelt magas miniszteri rendelet értel­mében október hó 2 án nyitottuk meg a tanári testületek, az intézet összes növendékei, sok szülő és jó barát jelenlétében. A megnyitást Veni Sancte előzte meg. Erdély sorsa, amely a magyar szívet oly végtelen fájdalmasan döbbentette meg, mély hatással volt az egybegyűltekre. Menekülő növen­dékeinket szeptember havában vendégül látta intézetünk, hazajöttek ők hozzánk és nem érezték oly fájdalmasan az otthontalanságot. Az igazgató évnyitó beszédében időszerűen a családi ház és a haza, a legszűkebb és a legtágabb otthonnak szoros egymáshoz tarto­zását fejtegette és azokra az erőforrásokra mutatott rá, amelyeknek min­den emberben, de különösen minden női lélekben meg kell lenniök, ha másoknak és magának otthont akar biztosítani. Már az évnyitás előtt megindult a gyűjtés az erdélyi menekültek részére és gyorsan, rögtön együtt volt a tanári testületek és a növen­dékek adakozásából 1000 kor. és 500 drb különböző fehér- és ruha­nemű, cipő, szappan stb. Ajánlkoztak munkás kezek is, hogy a ruha­darabokat átválogassák, javítsák, toldozzák-foltozzák. A felső leányiskolái kézimunkaórákban egész rendszeres munka folyt, itt már meg is tanul­ták a kis leányok, hogyan kell ócskából újat elővarázsolni, átformálni. Az ügyesebbek gyermekruhákat és fejkötőket készítettek a kis székely gyermekek számára. A pénzt és a ruhaneműt maguk a növendékek osztották szét a menekülteknek. Látták a nyomort és átélték a jócselekedet lelket neme­sítő, jellemképző nagy érzését. * A mai fiatalság valóban történelmi időket él át és sok iélekemelő tapasztalatban van része. Intézetünk növendékeire láthatólag nagy hatást gyakorolt Ö császári és királyi felségének I. FERENCZ JÓZSEFNEK halála. E szomorú eseményt együtt vette tudomásul az intézet összessége és az egész napot az emlékezésnek szentelte. Szeretett Királyunk 1877 november 27-én intézetünket magas látogatására érdemesítette. Az intézet vendégkönyvében kegyelettel szemlélték a növendékek a Felséges Úr gyöngybetűkkel írt szép aláírását. A temetés napján, november 30-án, hitfelekezetek szerint gyászistentiszteleten vettünk részt és gyászünnepet 2

Next

/
Thumbnails
Contents